Lesz magyar kockázatitőke-alap?
A januártól hatályos, kockázatitőke-alapokra vonatkozó új törvény következtében elindulhat a hazai kockázatitőke-alapok alakítása, igaz, valószínűleg csupán a legkisebb, a minimális, 250 millió forintos szintet éppen meghaladó tőkéjű kategóriában – mondta Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A hazánkban eddig szinte kizárólag külföldi kockázati alapok által befektetett, összesen mintegy egymilliárd euró mellé a következő egy-két évben több mint tízmilliárd forintot vár az elnök. Mint mondta: a hazai kockázatitőke-alapok várhatóan a nagy megtérüléssel kecsegtető technológiai és a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó iparágak közepes nagyságú vállalatait preferálják majd. Tavaly a szektorból – a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan – 30 hazai vállalatba 130 millió euró (32,5 milliárd forint) érkezett.
Az új szabályozással a külföldi kockázati alapok tőkéjének túlnyomó többségét adó intézményi befektetők is allokálhatnak forrásokat a hazai piacon, ráadásul megoldható az is, hogy az alap tőkéjét ne csupán az induláskor egy összegben, hanem a befektetések forrásigényéhez igazodva folyósítsák az ügyfelek. Ennél is fontosabb, hogy az ügyfél-befektetőnek komoly beleszólása lesz az alap működésébe, a korábbi törvény alapján túlszabályozott és agyonellenőrzött kockázati alapokból szinte senki nem kért. Ennek eklatáns példája, hogy 1998 óta csupán egyetlen állami kezdeményezésű kockázatitőke-alap született Magyarországon. Az új törvény a szigorú ellenőrzést úgy enyhíti, hogy a felügyeleti felülvizsgálatra benyújtandó működési szabályzat megalkotásakor nagyon széles lehetőségek közül választhatnak az alapítók. Ugyanakkor egyelőre csupán zártkörű, zárt végű befektetési alap indítható e kategóriában.
