Sikeres év után az alapok
Több mint 76 százalékkal nőtt az elmúlt évben a hazai befektetési alapok vagyona, ez jócskán meghaladta az előző évek növekedési ütemét. A 2005. év egyik jellemzőjeként említhető, hogy immáron a pénzpiaci alapok hasítják ki a legnagyobb szeletet a befektetési alap piacon, ez – mint Holtzer Péter, a Bamosz elnöke pénteki tájékoztatóján fogalmazott – azt is mutatja, hogy a likviditás, a biztonság került előtérbe a befektetők döntéseinél. A pénzpiaci alapokba tavaly mintegy 200 milliárd forint nettó tőke áramlott, ám ennél is nagyobb összeggel – 244 milliárddal – nőtt az ingatlanalapok vagyona. Az alaptípus előtérbe kerülése mellett szólhat a viszonylag stabil teljesítmény, amely ráadásul tavaly meghaladta a kötvényalapokon realizálható hozamot is (az ingatlanalapoknál átlagosan 11,1, a hazai hosszú kötvényalapoknál 7,1 százalék volt a hozam), komoly ingatlankitettségről ugyanakkor egyelőre nem lehet beszélni az ingatlanalapok esetében, hiszen ez 30-40 százalék között mozog. Figyelemre méltó azonban, hogy míg Európában átlagosan 3 százalékos részarányt mondhatnak magukénak az ingatlanalapok a teljes befektetésialap-piacon, addig Magyarországon már közel 15 százalékosat.
A legjobb teljesítményt (40 százalék) a hazai tiszta részvényalapokkal lehetett elérni, míg a részvénytúlsúlyos alapok közül a kelet-közép-európai konstrukciók vitték a prímet 35,3 százalékos hozamukkal. Érdekes módon a részvénypiacok kedvező alakulása sem ösztönözte vételre a befektetőket, a részvényalapokba mindössze 32 milliárd forint nettó tőke vándorolt, ez elmarad a garantált alapoknál tapasztalható vagyongyarapodástól is (39 milliárd). A kötvényalapoknál ugyanakkor jól kivehető a viszszamenőleges hozamok irányító szerepe: az első három negyedév dinamikus növekedést hozott, ám az őszi hónapok lejtmenetét követően – amely a hozamok csökkenésében is tetten érhető – az év utolsó három hónapjában már az eszközérték csökkenése volt terítéken.
A Bamosz idei célkitűzései közé tartozik az önszabályozás továbbfejlesztése, hamarosan bevezetik a teljesítménymérési normát, azaz hogy a különböző portfólióknál milyen módszer alapján számolják ki a teljesítményt, illetve véglegessé válik az új eszközértékelés is. A jogszabály módosítását is szükségesnek tartaná a szövetség, így az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítését, a befektetési jegyek ügynöki értékesítésének lehetővé tételét, illetve a származtatott alapok limitjeinek újragondolását. Az utóbbit az indokolja, hogy nő az érdeklődés a nyugaton nagy népszerűségnek örvendő fedezeti (hedge) alapok iránt, ám a jelenlegi limitrendszer nem teszi lehetővé, hogy ez a szegmens kialakulhasson.
A tavalyi jogszabály-módosításokkal kapcsolatban két észrevételt fogalmazott meg a Bamosz. A nyugdíjrendszer negyedik pillérét alkotó nyugdíj-előtakarékossági számláról (nyesz) szóló jogszabályt úgy fogadták el, hogy a jogszabály a nyugdíjaskor előtti pénzkivét esetén sem kötelezi a nyesztulajdonost az állami támogatás visszafizetésére, csupán arra, hogy a számlán összegyűjtött pénzt és az állami támogatást adózza le. Emellett végiggondolatlannak tartják azt a jogszabály-módosítást is, amely a nyugdíjpénztárak számára is lehetővé teszi a kockázatitőke-társaságokba való befektetést. A kockázatitőke-társaságoknak – ellentétben a napi eszközértékelésre kötelezett befektetési alapokkal – csupán évente egyszer kell eszközértékelést végezniük, éppen ezért egy pénztári portfólióban egy kevéssé átlátható és értékelhető elemet vittek be – véli Holtzer Péter.
Az idén elkezdődne egyes középiskolákban a fiatalok pénzügyi oktatása.
Az idén elkezdődne egyes középiskolákban a fiatalok pénzügyi oktatása.-->
