Üzleti titok az alapkezelési díj
Az alapkezelők üzleti titokként kezelik, mennyi a befektetési alapok éppen aktuális díjterhelése, bár véleményük szerint az ügyfeleket nem nagyon érdekli. A tájékoztatókban szereplő költségtételek csak a maximális díjtételeket tartalmazzák, amelyektől az alapkezelők lefelé is eltérhetnek. Ám míg a – kisbefektetők által is elérhető – nyilvános nyílt végű befektetési alapok lehetséges maximális díjterhelése 1–2,5 százalék között szóródik a piacon, addig a garantált befektetési alapoké ennek akár a négyszerese is lehet.
A hazai piacon a legtöbb garantált befektetési alapot forgalmazó K&H Alapkezelőnél találtuk a legnagyobb eltérést a tájékoztatóban szereplő díjak között: míg a nem garantált alapjaiknál évente maximum 1,5 százalékot számolhat fel az alapkezelő, addig a garantáltaknál évi maximum két százalékot plusz az alap létrehozásakor és lezárásakor elkérhető legfeljebb 7 százalékot.
A K&H Alapkezelőnél az eltérést azzal magyarázták, hogy a maximális díjaknál általában jóval kevesebbet számolnak fel, így a garantált alapoknál általában a nem garantáltakra érvényes díjszint a jellemző. A garantált termékeknél azért tágabb a költségtartomány – fogalmaztak –, mivel a jegyzés pillanatában még nem lehet tudni, hogy a megígért hozam és a lehetséges opciók hozama között mekkora lesz az eltérés. Mivel az ügyfeleket a hozamgarantált befektetési alap esetében jobban érdeklik a forgalmazónak közvetlenül fizetendő tranzakciós díjak, mint az alapkezelői díj, nem is nagyon érdeklődnek ezzel kapcsolatban – tudtuk meg. Az alapkezelői díjak aktuális mértékét azonban nem adják ki, mivel azokat üzleti titokként kezelik.
Egy magát megnevezni nem akaró piaci szereplőtől megtudtuk, hogy a maximális díjak mintegy két éve létező gyakorlatát az egyik legnagyobb piaci szereplő indította el. Az alapkezelők többsége arra használja a maximális díj adta lehetőséget, hogy rossz piaci klíma esetén kisebb költséget számoljon fel, mint jó hozamok esetén.
Az egyes vagyonkezelési tevékenységekhez kapcsolódó díj- és költségelszámolásokat az ügyfelek nehezen tudják összehasonlítani – mutatott rá a pénzügyi felügyelet novemberi tanulmányában. Az ügyfeleket terhelő befektetési költségek elkülönítetten és egy számban kifejezve nem jelennek meg – hívta fel a figyelmet a PSZÁF.
