Nőhet a lakossági „bedőlések” száma
Bővülést hozott a tavalyi esztendő a követeléskezelési piacon, a 70 milliárd forinthoz közelíthet a kezelt ügyek értéke Pongrác László, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (Makisz) elnökének várakozása szerint. Bár mint rámutatott: 18 tagvállalatuk korántsem fedi le a teljes piacot, a pénzügyi intézmények saját kezelésben tartott portfóliója a forgalmuk kétszerese is lehet.
A növekedés motorjának 2005-ben a lakossági ügyfélkör bizonyult, a pénzügyi szektorból egyre többen (bank, biztosítók) keresik meg a követeléskezelő cégeket, s mint Pongrác László hangsúlyozta: az idén is növekvő tendenciával számol. Hasonló véleményen van Felfalusi Péter, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatója: a piaci tendenciákat jól mutatja, hogy tavaly duplaannyi követelést vásároltak a lakossági szegmensben, mint az előző évben. Múlt évben a lakosság eladósodottsági szintje 30 százalék körül alakult, ám ez – véleménye szerint – nőhet, hiszen a szolgáltatók kínálati palettáján egyre több termék szerepel (például a telefon mellett internet), a hitelkártyák terén is ugrásszerű emelkedés várható, valamint a bankok egyre több új termékkel rukkolnak elő. Aggodalomra ugyanakkor nem is az eladósodottsági szint adhat okot, hiszen az nemzetközi összehasonlításban nem tekinthető magasnak, ám van egy viszonylag széles réteg, amely igencsak „kifeszítetten” veszi fel a hiteleket, s a devizaárfolyamokban tapasztalható legkisebb elmozdulás is felboríthatja a családi büdzsét. Az újonnan felvett hitelek pedig szinte kizárólag svájcifrank- és euróalapúak, és már nem csak a fedezetet felmutató hitelek tekintetében – tette hozzá Felfalusi Péter. A tapasztalatok szerint a legtöbben a szabad felhasználású hiteleknél, a telefon- és közüzemi számlák terén „csúsznak meg”, s csak végső esetben kockáztatják, hogy autójuk, avagy lakásuk kerüljön veszélybe. Az üzleti szféra is mind gyakrabban keresi meg a piaci szereplőket az egyes partnerek egymás közötti követelésének rendezése ügyében; ennek hátterében a növekvő körbetartozások húzódnak meg – mondta Pongrác László. S mint kiemelte: ez csak néhány szegmensre, így többek között az építő-, a könynyű-, az élelmiszeriparra vonatkozik. A kereskedelmi ügyeknél mindössze 10 százalékos bővülést tapasztalt tavaly az Intrum Justitia, s mint Felfalusi Péter elmondta: a körbetartozás komoly probléma, ám tovább nehezíti a helyzetet, hogy számos tételt ki sem számláztak.
A kereskedelmi behajtások szegmense 10 százalék körüli mértékben bővülhet az idén – véli Felfalusi –, ám ha törvényileg szabályoznák – nevezetesen, hogy az adósnak, és nem a megbízónak kell kifizetnie a behajtás költségét inkasszó díj formájában –, akkor ennél nagyobb ütemben is nőhetne ez a szegmens. A hazai piac a közeljövőben abba az irányba mozdulhat el Pongrác László szerint is, hogy az adósnak mind nagyobb mértékben kelljen megfizetnie a követelésbehajtás költségeit, ez ne a hitelezőt terhelje. Ez összhangban lenne a nyugaton lezajló változásokkal – mutatott rá az elnök, s hozzátette: ennek feltételeit csak törvénymódosítással lehetne megteremteni, hiszen a kifizetések sorrendiségét ott szabályoznák.
A követeléskezelés bővülésének másik fontos részét jelentheti az üzleti információt szolgáltató cégeknél tapasztalható erősödés. S a céginformációs piac egyik érdekes színfoltjának tekinthető a különböző „feketelisták” megjelenése – emelte ki Pongrác László.
A követeléskezelés mind nagyobb üzleti erőt képvisel, és 2006-nak ez lesz az egyik üzenete – hangsúlyozta a Makisz elnöke –, s miután folyamatosan nő a követeléskezeléssel foglalkozó cégek feladata, egyre nő az igény az iránt, hogy törvényileg szabályozott keretek között működjenek. (VG)
