Jön a hattyúdal?!

A fejlődő piacokba fektető befektetési alapok immáron öt esztendeje verik a fejlődő piaci konstrukciókat, s úgy tűnik, 2006 első negyedéve is a tendencia folytatásáról szól. A Morgan Stanley Capital International Emerging Markets Index – amely Ázsia, Kelet-Európa, Közel-Kelet és Dél-Amerika 26 országának részvényeit tartalmazza – az idén közel nyolc százalékot erősödött, március elején pedig eddigi csúcsát érte el, miközben az MSCI World Index alig több mint négy százalékot emelkedett. A fejlődő piacokon uralkodó optimista hangulat ráadásul általánosnak tekinthető, hiszen egyedül az egyiptomi, az izraeli, a dél-koreai és a tajvani részvénypiac gyengült az idén. A legnagyobb profitot a caracasi börzén realizálhatták a befektetők, az index 45 százalékkal ugrott, míg a limai tőzsdemutató 22, az orosz RTS 23 százalékkal erősödött.
A befektetők továbbra is bíznak ebben a szegmensben, ezt jól mutatja, hogy az idén rekordöszszeg, mintegy 21 milliárd dollár áramlott a fejlődő piaci alapokba, amely a tavalyi év tőkenövekményét is elhomályosítja. Úgy tűnik, hogy az elemzők által korábban beharangozott kockázatviselési hajlandóság mérséklődésének ideje még nem jött el, s az is hidegen hagyta a többséget, hogy március második hetében az MSCI Emerging Markets Index az elmúlt 14 hónap legnagyobb megroppanását – 4,1 százalékos esés – mutatta. Míg egyes elemzők a kockázati tényezők növekedéséről beszélnek, amelyet a várható amerikai, európai, illetve japán kamatemeléssel, globális gazdasági bővülés lassulásával magyaráznak, addig a másik oldal szerint a fejlődő piaci részvényekben még mindig van növekedési potenciál.
Kína, India – a legnagyobb fantáziát ebben a két országban látják most a befektetők, hiszen a fejlődő piaci alapokba áramló tőke közel fele ezen alapokba vándorolt. Mindkét piac remekelt az idén: a Shanghai Composite Index 8,5 százalékkal száguldott, míg az indiai Sensitive Index 15 százalékkal erősödött, s első ízben áttörte a 15 ezres szintet.
Ugyanakkor vannak, akik a fejlődő piaci alapok elmúlt évekbeli teljesítményére utalva már kongatják a vészharangot. Az elmúlt három esztendő legjobb hozamát felmutató 15 alap ugyanis kivétel nélkül fejlődő piacokba fektetett, éves hozamuk 62–82 százalék között mozgott, ráadásul a fejlődő piaci alapok többségének teljesítménye átlagosan 44 százalékot tett ki. Ez pedig jócskán meghaladja a fejlett ország papírjain – mint az európai vagy japán – elérhető 31 százalékos átlagos teljesítményt.
A magas hozamok akár ismerősen is csenghetnek, hiszen az 1990-es évek végén is volt példa ilyen teljesítményekre. A Munder Internet Fund például 1997–2000 között éves szinten 112 százalékos hozamot ért el, majd következett az ominózus tőzsdei krach, s az elkövetkező három évben a Munder éves szinten 53 százalékos veszteséget mutatott fel. (FB)