Európában bezárt gyárak: óriási üzleti lehetőség Magyarországnak – nagy német multi segíti az ideköltözésüket

Nem mindennapi lehetőség az egyik legnagyobb német óriáscég magyarországi vezetőjét kérdezni. A Világgazdaságnak most alkalma nyílt rá, hogy nagyinterjút készíthessen a Siemens Zrt. vezérigazgatójával.

Jeránek Tamás öt éve vezeti a vállalatot, azóta az üzletágaik csak növekedtek. Ez kiváltképp az utóbbi évek ipari folyamataira tekintettel megsüvegelendő. A menedzser lapunknak egyebek mellett beszélt

• az ipar polarizálódásáról,
• a német gazdaság helyzetéről,
• a Siemens átalakításáról,
• a kínai és indiai beruházók magyarországi terjeszkedéséről,
• a mesterséges intelligencia trendjéről,
• a 2026-os béremelésről,
• vendégmunkásokról
• és nem utolsósorban a máshol bezárt gyárak magyarországi áttelepítéséről. 

Alább olvasható a teljes interjú Jerának Tamás Siemens-vezérigazgatóval. 

Bezárt gyárak Európában: üzleti lehetőség Magyarországnak

Hogyan zárta a Siemens Zrt. a 2025-ös üzleti évet, hogyan indult a 2026-os?

Az árbevételt 8 százalékkal sikerült emelni, így az elérte az 55,4 milliárd forintot, és szintén 8 százalékkal nőtt a jövőbeli teljesítéseket jelentő megrendelések összege. Ezeket rendkívül jó eredménynek tartom, különösen annak fényében, hogy az összehasonlítás alapját képező 2024-es év is rekordként került a könyvekbe. Ugyanakkor tény, hogy ez az újabb rekordév részben projekthatásoknak köszönhető. A 2025. október 1-jén kezdődött 2026-os üzleti évünk kedvezően indult, bízunk benne, hogy idén is megtaláljuk a növekedést biztosító feladatokat, ám hosszú távú előrejelzéseket még nem tennénk.

Az ipar nehéz helyzetben van, most már évek óta. Ebből mit és mennyit tapasztalnak?

Három éve stagnálás tapasztalható a hazai ipari teljesítményben. A feldolgozóiparban csökkenő megrendelésekről lehet hallani, amelyek elsőként a fizetési fegyelem lazulását eredményezték, majd a vállalatok kevesebb munkaerőre támaszkodtak: több cég került nehéz helyzetbe, vagy szüntette meg tevékenységét.

A kihívásokat az ökoszisztémánkban is tapasztaljuk. Szerény eszközeinkkel igyekszünk ezen pár ponton segíteni. A Magyar Gépgyártó programunk keretében kedvező konstrukciókat, cégre szabott műszaki támogatást és tudástranszfert dolgoztunk ki, mellyel számos ipari szereplő élt is.

Továbbá azt tapasztaljuk, hogy polarizálódik az ipar. Míg korábban többé-kevésbé együtt mozgott az egyes alterületek teljesítménye, mára ezek szétváltak.

a fejlesztéseknek pedig alapos megtérülési számításokon kell alapulniuk. Azt gondolom, hogy a piaci környezet rövid távon nem fog változni, erre kell berendezkedni.

Német gyökerű cégként, hogyan látja a német gazdaság helyzetét?

Sok elemzés látott napvilágot ennek kapcsán. Én három olyan részletet emelnék ki, amelyek kevéssé jelennek meg az erről szóló beszélgetésekben. 

1. Az egyik, hogy az akár Németországban esetlegesen megszűnő kapacitások áthelyezése üzleti lehetőséget jelent régiónk és hazánk számára. Ebben potenciált látunk: külön szolgáltatásunk segíti az üzemek, berendezések minél gyorsabb áttelepítését.
2. A másik, hogy ne felejtsük el: a német gazdaság évtizedeken keresztül segítette a magyar fejlődést, és továbbra is hazánk legnagyobb exportpiaca.
3. A harmadik – és hadd szóljon ismét az optimista belőlem – az, hogy az ipar fejlődése most izgalmasabb, mint valaha.

A digitalizáció, illetve különösen az AI fejlődése miatt eddig nem látott innovációk jelennek meg. Ki gondolta volna korábban, hogy egy gyárat és annak folyamatait a legapróbb részletekig fel lehet építeni és modellezni a digitális térben, hogy egy opera hangzásvilágát iparban használatos technológiával lehet tökéletesre csiszolni vagy hogy az áramszolgáltatók távolról menedzselhetik a fogyasztók erre kijelölt eszközeit a zöldenergia felhasználásának maximalizálása érdekében?

Ezek már az új ipar jellemzői, amelyet a kevesebb gépzsír és több szoftver jellemez, és amelyben a nyugati, különösen a német vállalatok pozíciója (még) erős.

Siemens: így szervezi át a mesterséges intelligencia

A globális Siemens hogyan teljesít, milyen kihívások előtt áll?

A Siemens immár harmadik éve hozza rekordszámait. A kihívásokkal teli globális környezet ellenére

• a megrendelések 6 százalékkal, 88 milliárd euróra,
• a bevételek 5 százalékkal, 79 milliárd euróra,
• valamint a nettó eredmény 16 százalékkal, 10 milliárd euróra nőttek.

A 2025-ös üzleti év jó eredményeihez egy erős utolsó negyedév is kellett: ekkor például az ipari automatizáció divíziója 30 százalékos megrendelésnövekedést regisztrált, amelyből kiemelkedik a szoftveres terület 28 százalékos megugrása. Jövőbeli bizakodásra ad okot az is, hogy az okos infrastruktúrák terén a megrendelések bővülése széles termékkörben és régiókban is jelentkezett – ezúttal Európában is.

Azt várjuk, hogy 2026-ban a globális környezet stabilizálódni fog. Csoportszinten 6-8 százalékos növekedéssel számolunk. A hosszú távú növekedési mozgatórugók változatlanok. Ezek az automatizálás, a digitalizáció, az elektrifikáció és a fenntarthatóság. Üzleti tevékenységünk 90 százaléka tartozik már az utóbbi körbe, és olyan ügyféligényeket támogat, mint a dekarbonizáció és az erőforrás-hatékonyság.

Erre példa a Heineken sörgyárainál futó projektünk, melynek során abban segítünk, hogy csökkenjen az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás. 

Ugyanakkor feladatból is bőven van: az, hogy a globálisan közel 320 ezer főt foglalkoztató Siemens erősebb, mint valaha – és a világ is gyorsabban változik, mint bármikor –, nem engedi, hogy hátradőlhessünk. Épp ellenkezőleg: gyorsabbá kell válnunk az innovációk terén, erősebb ügyfélközpontúságot kell elérnünk, mindezt gyorsabb növekedés mellett.

A cég szövetének átalakítása új működési modellt és belső transzformációt egyaránt jelent, az ügyfélkezeléstől a marketingen át az új termékekig és piacokig. Ezt az átalakulást One Tech programként neveztük el.

Külön is meg szeretném kérdezni az energiaárakról. Hogyan kezelhető az itt végbement drágulás?

Mivel magyarországi gyártással nem rendelkezünk, ezért saját tapasztalatot nem tudok megosztani. Azt viszont egyértelműen láttuk, hogy az energiaellátással kapcsolatos projektek – legyen az mérés, hatékonyságnövelés, biztonság, ideértve a saját energiatermelő, például naperőmű rendszer telepítésének körét –  ügyfeleink prioritási listáján az első helyekre ugrott fel.

Melyek azok az üzletágak itthon, amelyek a nehéz ipari körülmények ellenére is prosperálnak?

A Siemens közel 140 éve van jelen Magyarországon, és ez idő alatt számos átalakítást élt meg a vállalat itthon és nemzetközileg egyaránt. A Siemens csoport jelenlegi hazai tevékenysége több céget és területet fed le. Idetartozik például a szoftverfejlesztés, a vasúti infrastruktúra és gördülőállomány, az ipari digitalizáció, az energiaelosztás, az épületautomatizáció, az elektromobilitási infrastruktúra megvalósítása. Én közel öt éve látom el a Siemens Zrt. vezérigazgatói posztját, és az ide riportoló üzletágaink növekedtek.

Jönnek a kínai befektetők – így hat a Siemensre

Sorra érkeznek az ázsiai beruházások Magyarországra. Kiszorítják a nyugati ipari szereplőket?

Egyértelmű, hogy új beruházásokra szükség van, és úgy gondolom, hogy a korábban bejelentett

A termelői kapacitások építése és a meglévők modernizációja alapvetően kedvez a Siemensnek, mert országhatárokon átívelően jól pozicionáltak a minőségi standardot képviselő megoldásaink és technológiánk. Néha inkább az a kérdés, hogy melyik ország leányvállalata szolgálja ki a külföldről érkező beruházók igényeit.

Persze, ez nem mindig ilyen egyszerű: egyrészt más szereplők is jelen vannak a piacon, másrészt a hazánkba érkezett távol-keleti beruházókkal való együttműködés során eltérő logikával találkozunk, ami kihívásokat tartogat. Igyekszünk ebben a működésünk egyik alapját képező partnerhálózatunkat is helyzetbe hozni az új beruházóknál.

Ennek legutóbbi eleme volt az Ecosystem Days rendezvényünk, ahol távol-keleti zöldmezős beruházók képviselőit, partnerhálózatunk szereplőit és iparra hatást gyakorló szervezetek vezetőjét hívtuk össze. Célunk az volt, hogy előadásokon, kerekasztal-beszélgetéseken és networkingen keresztül megérthessük egymás helyzetét, igényeit, gondolkodását.

Olyan hétköznapi témák is terítékre kerültek, mint például a határidők eltérő kezelése, a jogszabályi környezetnek való megfelelés vagy az operatív kommunikáció. Tanultunk egymástól, bízom benne, hogy mindenki számára win-win helyzet alakul ki.

Milyen nagyobb magyarországi projektekben vesznek részt?

A nagyobb hazai megbízásaink közé tartozik

• egy gumigyár intralogisztikai rendszerének kivitelezése,
• 7/24-es karbantartás biztosítása egy autógyár számára,
• egy másik, nagynevű cég szállítópályájának felújítása,
• valamint több vármegye áramellátását irányító szoftver megújítása.

Az úgynevezett kis moduláris atomerőművek minden jel szerint felfutóban vannak, Magyarország is kötött erre vonatkozó megállapodást Amerikával. Ebbe a folyamatba be tud kapcsolódni a Siemens?

A különböző energiatermelő egységek – legyen az például gyárak saját naperőműve vagy más helyi energiaforrás – villamoshálózatba kapcsolódását alapvetően energiaelosztási megoldásokkal, mint például villamoscsatlakozás, kapcsolóberendezés vagy villamos alállomási technológia segítségével tudjuk segíteni.

Magyar leányvállalatként, milyen esélyeik nyílnak külföldi projektekre? Vannak ilyen megbízásaik?

Partnereink külföldi sikereihez járulunk hozzá. Ez azt jelenti, hogy ipari cégek a saját know-how-juk alapján terveznek meg, és szerelnek össze olyan berendezéseket, amelyeket a világ számos pontjára exportálnak.

Így került Siemens-technológiával működő víztisztító Egyiptomba, üveggyártó berendezés Dél-Afrikába, oldatkészítő Costa Ricába, cigarettagyártó gép Kínába, festőberendezés és raktárrendszer az USA-ba, valamint kapcsolóberendezés Brazíliába.

Béremelés, vendégmunkások: erre készül a Siemens

Az ipari AI terjedése milyen változásokkal jár, egyebek mellett a munkaerőre nézve?

Az AI-nak, úgy látom, még

Szinte mindenhol hallani erről beszélgetéseket, de jóval kevesebb a tervek alapján megvalósult projekt. Egy tavalyi felmérés szerint az AI-projektek csupán 16 százaléka éri el a kitűzött célokat. Olyan kihívások lassítják a terjedést, mint például az elérhető szakemberek száma és a tudáshiány.

Fontos különbséget tenni a kereskedelmi és az ipari AI között. Mi az utóbbi terén dolgozunk, ahol kiemelt szerepe van a kiberbiztonságnak, az ipari szabványoknak való megfelelésnek és az előítélet-mentességnek. Olyan iparág-specifikus AI-megoldásokat fejlesztünk, amelyek a mai kihívásokra adnak választ. Érdekesség, hogy éppen 30 éve értékesítettük az első AI-alkalmazást vasipari ügyfelünk számára.

A gyártóvállalatok a minőségbiztosítás mellett olyan területeken veszik igénybe ezt a technológiát, mint például a tárgyfelismerés, a terméktervezés, a folyamatszabályozás és a megelőző karbantartás. Ám az iparban szerepe van a vízszivárgások megelőzésében, az energiafogyasztás optimalizálásában, vagy éppen a webes megrendelések robotizált összeállításának megvalósításában is a raktárakban.

A cégeket alapvetően a képzett munkaerő hiánya, a hatékonyság növelése és a költségcsökkentés motiválja az AI kipróbálására és felhasználására. Így van ez itthon is, de talán jobban elválnak a kisebb és a nagyobb vállalatok realitásai.

Az év elején végeztünk egy hazai kutatást, amely rámutatott, hogy a cégek döntő többsége vágyik a modernizációra és tervez technológiai, közte AI-fejlesztéseket, de az automatizáció és az ipar 4.0 megoldások elterjedtsége még alacsony. És itt jön a csavar: ugyan az AI mindenre alkalmas technológiaként jelenik meg, ám aztán kiderül, hogy egy egyszerűbb gyártásautomatizálási projekt is bőven elegendő az adott feladat elvégzéséhez.

Tény az is, hogy a több mint 10 éve indult Ipar 4.0 koncepció – amelynek szövetében az AI mellett más technológiai elemek is megtalálhatóak – változásokat hoz a munkaerő és a munkaadók számára, és új készségekre, képességekre lesz szükség. Ezt az ipart egyre inkább a digitális és a valós világok összekapcsolódása jellemzi. Az említett kutatásunkban a cégek számolnak azzal, hogy

Ez nálunk is prioritás; a fenntarthatósági programunk részeként komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy munkavállalói állományunk a jövőben is versenyképes maradjon.

Ha már munkaerő: a magyar Siemens milyen fizetéseket kínál, mi várható a béremelés terén?

A Siemens Zrt.-nél a fizetések az iparági átlag felső kvartilisében találhatóak. A következő naptári évben egy számjegyű tartományban tervezünk béremelést. A többéves piaci folyamatok ugyanakkor nem kedvezőek. Az olyan erősödő hazai jelenségek, mint az elmaradó fejlesztésekből fakadó kereslethiány, a magas munkaerőköltségek és az infláció kezelése szűkíti a lehetőségeket.

Tervezik-e ezt vendégmunkásokkal orvosolni?

Létszámunk több éve stabil, közel 300 munkatárssal dolgozunk három telephelyen: Budapesten, Kecskeméten és Győrben. A fluktuáció nálunk minimális, az esetlegesen megüresedő pozíciókat nagyon hamar be tudjuk tölteni. Emellett figyelmet fordítunk az utánpótlásra és az egyetemi kapcsolatok ápolására.

Viszonylag jelentős számú gyakornokot foglalkoztatunk, akiknek érdemi feladatokat biztosítunk. Ennek is köszönhetően sokan közülük velünk maradnak. A jubiláló kollégák között nem ritka a 30, sőt a 35 éves évfordulójukat ünneplő munkatárs sem. Vendégmunkások felvételére ezen tények tükrében jelenleg nincs szükségünk.