Vonzóbb devizakötvények

Az állampapírpiacon igen sok a bizonytalansági tényező, s bár a kamatok még mindig magasnak tekinthetők a környező országokhoz képest, az elkövetkező időszak volatilisnek ígérkezhet ebben a szegmensben – hangzik a piaci szereplők egybehangzó véleménye. A historikus átlagtól elmaradó teljesítményt vár Horváth István, a K&H Alapkezelő vezető portfóliómenedzsere az idén a magyar államkötvényektől. Elsősorban az államháztartás gyenge pénzügyi helyzete miatt a külső egyensúlyi problémák fennmaradására számít, s ezzel párhuzamosan a fejlett piaci kamatok további emelkedését, illetve a kockázati prémiumok növekedését valószínűsíti. Ilyen körülmények között középtávon inkább a rövidebb futamidőket részesíti előnyben, míg a hoszszabb lejáratú állampapírokat főként azoknak ajánlják, akik az átlagnál hosszabb, minimum 3-5 éves időtávra keresnek megtakarítási formát – fogalmazott Horváth István.

A rövid kötvényalapokat javasolja rövid távon Durucz György, az Erste Alapkezelő portfóliómenedzsere is, mondván, a fejlettebb piacokon tapasztalható hozamszint-emelkedés, illetve a zloty és a forint megingása további bizonytalansági tényezőt takar, amely a kötvénypiacokon is éreztetheti hatását. A választások közeledte is óvatossá teheti a befektetőket, éppen ezért a hosszabb kötvényalapok terén nem számít erősödésre. A nemzetközi piacokon tapasztalható hozamemelkedés miatt is inkább a hozamok további növekedésére kerülhet sor a CA IB Alapkezelő szerint hazánkban, annak ellenére, hogy kamatemelés nem következik be. Makrogazdasági szinten ugyanis rosszak a kilátások, a kormánynak – függetlenül a választásoktól – valamit lépnie kell a költségvetés rendbetétele irányában, éppen ezért – jegyezték meg az alapkezelőnél – ha valaki hat hónapos időtávban gondolkodik, akkor kötvényalap helyett inkább a pénzpiacit kell választania.

A forint elmúlt héten lezajlott drasztikus árfolyamgyengülése ugyanakkor felveti a kérdést: érdemes lehet-e már euró-, avagy dolláralapú kötvényalapok felé elmozdulniuk a hazai befektetőknek? Ha abból indulunk ki, hogy március elején az Európai Központi Bank 2,5 százalékra növelte az alapkamatot, a magyar alapkamattal szembeni 3,5 százalékos kamatfelár még mindig sok ahhoz, hogy egy reálisan kalkulálható forintgyengüléssel ezt ki lehessen egyenlíteni – vélik a szakemberek.

Elemzők szerint azonban tovább emelkedhet az eurózóna kamata az év fennmaradó részében, egy év múlva 3-3,25 százalékos rátát várnak, éppen ezért Nagy Boldizsár, a BNP Paribas Private Banking igazgatója szerint 2007-ben lehet érdemes elgondolkodni az esetleges euróalapú kötvényalapok vásárlásán.

A dolláralapú konstrukciók azonban már érdekesebbnek tűnhetnek: a Fed alapkamata akár az év közepére elérheti az öt százalékot, így a különbség már nem olyan nagy, hogy egy forinteséssel ne lehetne kompenzálni. Nagy Boldizsár szerint éppen ezért 2006 vége, 2007 eleje tűnhet jó időpontnak a diverzifikációra, erre az időpontra akár a magyar alapkamat is lejjebb megy. A kötvénypiaci kitettség diverzifikációjára jó megoldást jelenthetnek majd az úgynevezett high yield bond, azaz nem befektetési kategóriájú vállalati kötvényalapok, amelyek hamarosan megjelennek a BNP Paribas palettáján. Bár a hagyományos kötvényalapoknál nagyobb kockázat jellemzi ezeket, ám nagyobb hozamot is kínálnak: az elmúlt években 10-20 százalékos eredményt realizáltak a konstrukciók – magyarázta Nagy Boldizsár.

A fejlett piaci állampapírok használatával nem lehet lényeges mértékben javítani egy portfólió hozam-, illetve kockázati tulajdonságait, elsősorban a magyar állampapírokkal mutatott pozitív korreláció miatt – véli Horváth István, aki úgy látja: portfólióépítési szempontból a külföldi vállalati kötvényekbe való befektetés éppen ezért racionálisabb döntés. Kétségtelen ugyanakkor, hogy bizonyos befektetők számára túl nagy lehet az ugrás kockázatban a magyar állampapír és a külföldi vállalati kötvény között – tette hozzá. (VG)