Lazul a kkv-k fizetési fegyelme

Dinamikusan nőtt 2005-ben a kis- és középvállalkozások (kkv-k) hitelezése: a 17 százalékos bővülési ütem egyúttal azt is jelentette, hogy a lakossági után a második leggyorsabban növekvő szegmenst képezte, a nagyvállalatoknak nyújtott bankkölcsönök állománya ugyanis 10 százalékkal emelkedett – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) éves jelentéséből. A kkv-szektor egy másik téren is lekörözte a nagyvállalatokat: 2005 végére a bankok által nyújtott hitelállomány a kis- és középvállalkozásoknál 2996 milliárd forintot tett ki – azaz a teljes hazai állomány közel egynegyedére nőtt –, szemben a nagyvállalati 2571 milliárdos volumennel. Igaz, arról nem szabad elfelejtkezni, hogy a nagyvállalatok a kölcsöneik jelentős részét külföldről, nagyrészt anyacégüktől vagy azon keresztül veszik fel.

A kkv-szektor túlsúlyba kerülése egyúttal a vállalati hitelezés kockázatának a növekedését is maga után vonta – emelte ki a PSZÁF. A cégek zöme ugyanis olyan fiatal vállalkozás, amelynek gazdálkodási és pénzügyi története viszonylag rövid. Éppen ezért körükben az instabilitás nagyobb lehet, mint a nagy társaságok esetében, ráadásul a konjunktúraingadozások a kisebb cégeket jellemzően jobban megviselik, mint a nagyvállalati szektort.

A kkv-k zöme a lakossági üzletághoz hasonló, kiskereskedelmi jellegű gyakorlat révén hitelezhető – mutat rá a felügyelet –, hiszen a viszonylag nagyszámú ügyfél tevékenységének, piacainak és pénzügyi állapotának a felmérése, illetve folyamatos nyomon követése a hitelező számára munkaigényes és nehezen megoldható. A nagyobb cégek hitelezése ugyanakkor erősebben támaszkodhat a hagyományos vállalati hitelvizsgálat és kockázatkezelés elemeire.

Az új kölcsönök és az állomány jelentős része a kkv-szegmensben is devizára vagy devizaértékre szól. Ez kockázatot jelenthet, annak ellenére, hogy a társaságok a lakossági ügyfeleknél jóval nagyobb mértékben mondhatnak a magukénak exportbevételeket, amelyek a kedvezőtlen irányú árfolyammozgások hatásait mérsékelhetik.

A kkv-k hitelezési rizikóját növelő tényezőnek tekinthető ugyanakkor a fizetési fegyelem terén tavaly tapasztalt lazulás. Az előző évhez képest öt százalékkal nőtt 2005-ben az újonnan indított fel- és végelszámolási, illetve csődeljárások száma, 2000-hez viszonyítva pedig az emelkedés már közel 20 százalékos. A gazdaság több területén – így az építőiparban, a kiskereskedelemben, egyes élelmiszer-ipari ágazatokban és szolgáltatásokban – igen gyakoriak a késedelmes fizetések, nőtt a lejárt vevőállomány súlya, és mindezek hatására hosszabb lett az átlagos fizetési idő, megugrott a körbetartozások volumene. Ezek a kedvezőtlen jelenségek jellemzően a kis- és középvállalkozásokat sújtják – hangsúlyozza a PSZÁF.