London: régi mesterek, új rekordok

A régi festmények piacán ma már szinte lehetetlen a legnagyobb művészek – például Rembrandt vagy Raffaello – alkotásaira szert tenni, ezért sokszor a kisebb mesterek kiemelkedő képeiért is ádáz küzdelem alakul ki. Ez a fő tanulsága a júliusi londoni aukcióknak, amelyek során a két piacvezető cég együttesen mintegy 60 millió font (24 milliárd forint) értékben adott el 1800 előtt készült alkotásokat. A Sotheby’s két nap alatt 28,8 millió, a Christie’s 30,8 millió fontos eredményt ért el. A tételek 20-30 százaléka nem kelt el, ám az eladott képek többsége a becsült értéksáv felett (egyes esetekben annak többszöröséért) talált gazdára; kilenc rekord született, és így az összesített eredményre sem lehetett panasz.

A rekordok egyikét ifjabb Pieter Brueghel Krisztus a Keresztúton című nagyméretű táblaképe érte el. Az 1607-re datált, kifogástalan állapotban lévő kép egykor az antwerpeni érseki palota, majd a flamand város művészeti múzeumának falát díszítette; innen 1859-ben csere útján került egy patríciuscsalád tulajdonába, és egészen a Christie’s 1990. januári aukciójáig náluk is maradt. Az akkori 1,37 millió dolláros árral szemben most nem kevesebb mint 5,16 millió fontot fizetett ki a képért Brigitte Bardot egykori férje, Günter Sachs német üzletember.

A Brueghel-képhez hasonlóan kifogástalan állapotú és provenienciájú alkotás volt a kevéssé ismert, Londonban született holland festő, Simon Luttichuys asztali csendélete, amelyért mindössze 60-80 ezer fontot vártak az aukciósház szakemberei. Ehhez képest egészen 825 ezer fontig tartott a licitálás, amelyet végül egy New York-i kereskedő nyert meg. Megfigyelők azt jósolják, hogy a nagyszerű kép hamarosan egy jelentős múzeum gyűjteményébe vándorolhat. Egy másik holland csendélet, a Luttichuysnél sokkal ismertebb Jan van Huysum alkotása „csupán” hozta a várakozásokat (3,2 millió font). Rekordot ért el viszont a 18. század egyik legjobb francia tájképfestője, Hubert Robert sokáig elveszettnek hitt két tájképe, ezekért 3,36 millió fontot adott egy amerikai gyűjtő.

Az aukciósorozat legmagasabb leütési árát a Christie’s érte el. A bolognai Ludovico Carracci képe Salmacis nimfa és a szép Hermaphroditus történetét dolgozza fel. A finom fény-árnyék hatásokra épülő, tájba helyezett aktkompozíció több évszázadon át egy angol arisztokrata gyűjteményében, Dorset grófjainak knole-i kastélyában volt, ahol Domenichino egy követőjének tulajdonították. A Carracci-attribúció először 1990-ben merült fel, és azóta a szakma többsége elfogadta. Most kiderült, hogy a piacot is meggyőzték a bizonyítékok: a képért hatalmas küzdelem bontakozott ki a világ vezető kereskedői között, és végül 7,4 millió fontért a londoni Luca Baronihoz került.

Arra is láthattunk azonban példát, hogy egyes nagy gonddal felépített attribúciós kísérletek megbuknak. A Sotheby’snél nem talált gazdára az a tondó formájú 16. századi portré, amelynek meghatározásán harminc éven át számos tudós dolgozott Sir Roy Strong, a Victoria & Albert Museum egykori igazgatója vezetésével. Következtetésük szerint nem kisebb mester festette a portrét, mint ifjabb Hans Holbein, a 16. századi Anglia legelismertebb művésze. Nem tudni, vajon az attribúcióval kapcsolatos kétségek vagy a kép viszonylag rossz állapota okozta-e, ám tény, hogy egyetlen jelentkező sem volt rá az árverésen.

Az International Herald Tribune kommentátora szerint most, hogy kisebb mesterek művei is ilyen jó eredményeket képesek elérni, a korábbinál sokkal nehezebb előre jelezni a régi képek várható árait. A kiemelkedő leütéseken felbuzdulva sok beadó túlzottan vérmes reményeket táplál a birtokában lévő alkotásokkal kapcsolatban, amelyek aztán könnyen megbukhatnak. A játék soha nem volt ilyen izgalmas a hozzáértők és ilyen veszélyes a hozzá nem értők számára – fogalmaz Souren Melikian.

Az ész és az erény allegó-riája című, az 1720-as évek közepén készült, öt képből álló festményciklusáért a Sotheby’s május 30-i milánói árverésén 5,9 millió eurót fizetett ki egy gyűjtő, ez egyúttal abszolút Tiepolo-világrekordot is jelentett.

Az ész és az erény allegó-riája című, az 1720-as évek közepén készült, öt képből álló festményciklusáért a Sotheby’s május 30-i milánói árverésén 5,9 millió eurót fizetett ki egy gyűjtő, ez egyúttal abszolút Tiepolo-világrekordot is jelentett.-->