Brutális élelmiszerár-emelkedéshez vezethet az elhúzódó konfliktus a Közel-Keleten
A Hormuzi-szoros körüli feszültség kritikus hatással van a globális műtrágyapiacra, mivel a világ nitrogénműtrágya-exportjának (különösen a karbamidnak) mintegy 33 százaléka ezen az útvonalon halad keresztül a Kpler áruforgalmi adatai szerint. „ Katar, Szaúd-Arábia, Omán és Irán együttesen a világ karbamid- és foszfátkereskedelmének jelentős részét szállítják, és ennek egésze gyakorlatilag a Hormuzon halad át” – állítja Raj Patel, a Texasi Egyetem kutatóprofesszora. A közel-keleti konfliktussal összefüggő műtrágyaellátási zavarok pedig több csatornán keresztül is felerősíthetik a globális élelmiszerárnyomást.
Egy elhúzódó közel-keleti háború magasabb mezőgazdasági költségekhez, csökkent terméshozamokhoz és végső soron drágább élelmiszerekhez vezethet
A műtrágyaszállítások kérdése hamar kritikussá válhat, mivel az export megszakadása azt eredményezheti, hogy nem jut időben megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágya olyan külföldi termőterületekre, ahol a termésmennyiség a műtrágyázástól függ. Ha emiatt sok területen gyengébb lesz a gabonatermés, az akár élelmezési válsághelyzetet is eredményezhet a világ több pontján, különösen egyes, gazdaságilag gyengébb erejű ázsiai, afrikai térségekben.
„A magasabb energia- és inputköltségek veszélyeztetik a globális élelmiszer-infláció újbóli fellángolását” – kommentálta az eseményeket a CNBC-nek a Nemzetközi Élelmiszer-politikai Kutatóintézet (IFPRI).
Az iparági elemzők szerint az élelmiszerimporttól közvetlenül függő, valamint a nagyrészt importműtrágyát használó országok heteken belül emelkedő költségekkel szembesülhetnek, különösen a kulcsfontosságú vetési időszakokban. Az Öböl menti országok az első régió, amely megérzi a hatást. A konfliktushoz legközelebb eső országok fogyasztói vannak leginkább kitéve a rövid távú élelmiszerár-emelkedéseknek – mondta Bin Hui Ong, a BMI árucikkelemzője.
A Perzsa-öböl menti gazdaságok, mint például Katar, Bahrein, Kuvait és Szaúd-Arábia, nagymértékben támaszkodnak a Hormuzi-szoroson keresztül szállított élelmiszerimportra. Ha a szállítás továbbra is korlátozott marad, a készleteket alternatív folyosókon keresztül kell átirányítani, vagy sokkal magasabb költségekkel szárazföldön kell szállítani – mondták az elemzők. A gazdagabb államok, mint például Katar, Bahrein, Szaúd-Arábia és Kuvait, rendelkeznek a pénzügyi forrásokkal ahhoz, hogy szükség esetén légi vagy szárazföldi úton élelmiszert importáljanak, de a szegényebb szomszédok nehezebben boldogulhatnak – írta cikkében az Origo.
A Szubszaharai Afrika a legsebezhetőbb régió
Az öböltérségen túl a legnagyobb kockázatok a Szubszaharai Afrika egyes részein rejlenek, ahol a gazdálkodók nagymértékben függnek az importált műtrágyától, és a háztartások jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik. Az Austini Texasi Egyetem adatai azt mutatják, hogy a Szubszaharai Afrikában használt műtrágya több mint 90 százalékát importálják, főként a kontinensen kívülről. A nitrogénigényes növények, mint például a kukorica, amely a régió egyik kulcsfontosságú alapélelmiszere, különösen érzékenyek a műtrágyahiányra, ami növeli az alacsonyabb terméshozamok és az emelkedő élelmiszerárak kockázatát.
Azonban Dél- és Délkelet-Ázsia is növekvő költségnyomással nézhet szembe. A nagyobb mezőgazdasági országok, mint például India, Banglades, Thaiföld és Indonézia, nagymértékben függenek az öböltérségből importált műtrágyáktól. A tartós zavar a kulcsfontosságú vetési szezonokban növelheti a gazdálkodók költségeit. „Egy thaiföldi gazdálkodó, aki 90 százalékban importfüggő, és olyan gázból előállított karbamidot vásárol, amelyet a Hormuzon keresztül szállítanak, és amelynek ára a geopolitikai kockázat miatt erősödő dollárban van meghatározva, minden dimenzióban egyszerre költségsokkkal szembesül” – nyilatkozta a CNBC-nek Raj Patel, a Texasi Egyetem kutatóprofesszora.
Ráadásul a régióban található alapvető élelmiszerek, beleértve a rizst és a kukoricát, a leginkább műtrágyaigényes növények közé tartoznak.
Hosszabb távú kilátások
Ha a gazdák a magasabb műtrágyaárakra a felhasználás csökkentésével reagálnak, a terméshozamok csökkenhetnek, így az élelmiszerárak megint csak emelkedhetnek. Brazília például, amely a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, emelkedő költségekkel nézhet szembe, ha a műtrágyapiacok szűkülnek – mondták az elemzők. Brazília a műtrágyájának körülbelül 85 százalékát importálja, így szója- és kukoricatermelése nagymértékben függ a globális ellátási láncoktól. A brazil kulcsfontosságú műtrágyaimport-szezonban bekövetkező elhúzódó zavar a globális terménypiacokon is végigsöpörhet, és végül hatással lehet az élelmiszerárakra.
Még ha a terméshozam rövid távon viszonylag stabil marad is, az emelkedő energiaköltségek önmagukban is magasabb élelmiszer-inflációt idézhetnek elő globálisan
– mondják a szakértők.
Az energia ugyanis fontos szerepet játszik az egész élelmiszer-ellátási láncban, a mezőgazdasági gépek működtetésétől és a műtrágyák előállításától kezdve a növények szállításán és élelmiszertermékekké történő feldolgozásán át. Azaz, az energia a „teljes kiskereskedelmi élelmiszerszámla” nagy részét teszi ki. Chris Barrett, a Cornell Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint az ársokk mértéke nagymértékben függ attól, hogy meddig tartanak a szállítási zavarok.
A háborús prémium már ott is megjelent, ahol a Közel-Kelet nem jelentős termelő – az energiaválság után jöhet az élelmiszerválság, de Magyarország lépett
Az iráni háború hatásai a gazdákat is érzékenyen érinthetik, hiszen számos költségük nő. Ezért elindult a gabonák drágulása is, miközben nőnek az aszállyal kapcsolatos félelmek. A magyar kormány a hazai mezőgazdaság szereplőire is gondolt, amikor bevezette a védett üzemanyagárakat, ráadásul a pár napja megjelent rendelet számos könnyítéssel is kiegészült számukra. Az intézkedéssel megelőzhető, hogy drasztikusan dráguljanak itthon az élelmiszerek, fékezi az inflációt.
