Brutális élelmiszerár-emelkedéshez vezethet az elhúzódó konfliktus a Közel-Keleten
A Szubszaharai Afrika a legsebezhetőbb régió
Az öböltérségen túl a legnagyobb kockázatok a Szubszaharai Afrika egyes részein rejlenek, ahol a gazdálkodók nagymértékben függnek az importált műtrágyától, és a háztartások jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik. Az Austini Texasi Egyetem adatai azt mutatják, hogy a Szubszaharai Afrikában használt műtrágya több mint 90 százalékát importálják, főként a kontinensen kívülről. A nitrogénigényes növények, mint például a kukorica, amely a régió egyik kulcsfontosságú alapélelmiszere, különösen érzékenyek a műtrágyahiányra, ami növeli az alacsonyabb terméshozamok és az emelkedő élelmiszerárak kockázatát.
Azonban Dél- és Délkelet-Ázsia is növekvő költségnyomással nézhet szembe. A nagyobb mezőgazdasági országok, mint például India, Banglades, Thaiföld és Indonézia, nagymértékben függenek az öböltérségből importált műtrágyáktól. A tartós zavar a kulcsfontosságú vetési szezonokban növelheti a gazdálkodók költségeit. „Egy thaiföldi gazdálkodó, aki 90 százalékban importfüggő, és olyan gázból előállított karbamidot vásárol, amelyet a Hormuzon keresztül szállítanak, és amelynek ára a geopolitikai kockázat miatt erősödő dollárban van meghatározva, minden dimenzióban egyszerre költségsokkkal szembesül” – nyilatkozta a CNBC-nek Raj Patel, a Texasi Egyetem kutatóprofesszora.
Ráadásul a régióban található alapvető élelmiszerek, beleértve a rizst és a kukoricát, a leginkább műtrágyaigényes növények közé tartoznak.
Hosszabb távú kilátások
Ha a gazdák a magasabb műtrágyaárakra a felhasználás csökkentésével reagálnak, a terméshozamok csökkenhetnek, így az élelmiszerárak megint csak emelkedhetnek. Brazília például, amely a világ egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőre, emelkedő költségekkel nézhet szembe, ha a műtrágyapiacok szűkülnek – mondták az elemzők. Brazília a műtrágyájának körülbelül 85 százalékát importálja, így szója- és kukoricatermelése nagymértékben függ a globális ellátási láncoktól. A brazil kulcsfontosságú műtrágyaimport-szezonban bekövetkező elhúzódó zavar a globális terménypiacokon is végigsöpörhet, és végül hatással lehet az élelmiszerárakra.
Még ha a terméshozam rövid távon viszonylag stabil marad is, az emelkedő energiaköltségek önmagukban is magasabb élelmiszer-inflációt idézhetnek elő globálisan
– mondják a szakértők.
Az energia ugyanis fontos szerepet játszik az egész élelmiszer-ellátási láncban, a mezőgazdasági gépek működtetésétől és a műtrágyák előállításától kezdve a növények szállításán és élelmiszertermékekké történő feldolgozásán át. Azaz, az energia a „teljes kiskereskedelmi élelmiszerszámla” nagy részét teszi ki. Chris Barrett, a Cornell Egyetem mezőgazdasági közgazdásza szerint az ársokk mértéke nagymértékben függ attól, hogy meddig tartanak a szállítási zavarok.
A háborús prémium már ott is megjelent, ahol a Közel-Kelet nem jelentős termelő – az energiaválság után jöhet az élelmiszerválság, de Magyarország lépett
Az iráni háború hatásai a gazdákat is érzékenyen érinthetik, hiszen számos költségük nő. Ezért elindult a gabonák drágulása is, miközben nőnek az aszállyal kapcsolatos félelmek. A magyar kormány a hazai mezőgazdaság szereplőire is gondolt, amikor bevezette a védett üzemanyagárakat, ráadásul a pár napja megjelent rendelet számos könnyítéssel is kiegészült számukra. Az intézkedéssel megelőzhető, hogy drasztikusan dráguljanak itthon az élelmiszerek, fékezi az inflációt.
