Milyen makrogazdasági hatásokkal számolhatunk az iráni háború miatt?

Március 7-én az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, ezzel kitört az iráni háború, amely néhány nap alatt alapjaiban forgatta fel a globális energiapiacot. A helyzet azután eszkalálódott, hogy a Forradalmi Gárda lényegében lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a globális olaj- és földgázszállítások 20 százaléka halad át. Néhány „baráti” ország hajóját átengedik, de nagyjából 200 olajtanker és teherhajtó vesztegel a közelben. A WTI és Brent nyersolaj, valamint a TTF földgáz árfolyama néhány nap alatt 70-100 százalékkal emelkedett, majd Donald Trump március 9-i kijelentését követően visszakorrigáltak az árak. Az amerikai elnök azt állította, hogy lényegében elérték az iráni célokat, így hamarosan véget érhet a konfliktus. Ahogy azt már korábban is megszokhattuk, ez a kijelentése nem volt kellően megalapozott, Irán azóta is blokkolja a forgalmat, folytatódnak a harcok, és ismét felfelé indultak az árak. Két fontos kérdést találgat mindenki: meddig tart a konfliktus, és ezen belül meddig marad zárva a Hormuzi-szoros. 

Komoly globális hatásai lehetnek a konfliktusnak. A Nemzetközi Valutaalap becslése szerint az energiaárak 10 százalékos tartósan fennmaradó (legalább egy évig) emelkedése 40 bázispontos globális többletinflációt okozna, illetve 10-20 bázisponttal rontaná a GDP-növekedés ütemét. A jelenlegi krízis legnagyobb vesztesei az energiaimportőr, illetve a magas adóssággal rendelkező, alacsony jövedelmű országok lehetnek. A Federal Reserve egy korábbi tanulmányában a DSGE-modell (dinamikus, sztochasztikus, általános egyensúlyi modell) alapján arra a következtetésre jutott, hogy egy 10 százalékos tartós energiaár-emelkedés az Egyesült Államokban 15 bázisponttal emeli meg az inflációt, és 6 bázisponttal a maginflációt. Az infláció emelkedése a reáljövedelmek csökkenését okozza, így visszaeshet a fogyasztás, a beruházások és a kibocsátás. Utóbbi csökkenése fokozatos, nagyjából 10 negyedév múlva éri el a mélypontját, amely 8 bázisponttal lehet alacsonyabb a változatlan olajár melletti szcenárió GDP-jénél. Az európai gazdaságokra nagyobb hatást gyakorol az energiaárak emelkedése, az Európai Központi Bank szerint 10 százalékos emelkedés esetén 20 bázisponttal nőhet évente az infláció az eurózónában, és 10 bázisponttal csökkenhet a GDP. Hosszabb távon a folyamat a beruházások csökkenéséhez vezethet, ami a termelékenységet is ronthatja. 

Energiaárak hatása a magyar gazdaságra

Magyarországra több csatornán keresztül gyűrűzik be a válság. Az energiaárak emelkedésének a magas importarány miatt negatív hatása van a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg egyenlegre, a rezsicsökkentés rendszere miatt a költségvetésre, és számolni kell a forint árfolyamváltozásának átgyűrűzésével is. A hazai kormányzat szinte azonnal lépett, a 95-ös benzin és a gázolaj kiskereskedelmi árát maximálta, ami mérsékli ugyan a potenciális inflációs hatásokat, ugyanakkor egyéb problémákhoz, hosszabb távon az üzemanyag-ellátás akadozásához vezethet. 

A magyar gazdaságban egy 10 százalékos világpiaci áremelkedés 30 bázisponttal emelheti az inflációt, és 15 bázisponttal ronthatja a GDP-t. Emellett erőteljes költségvetési kockázattal is lehet számolni, mely a rezsicsökkentés rendszeréből fakad. A tavalyi évben 800 milliárd forint körüli összeget fordított erre a kormány a költségvetésből, 36,3 eurós TTF földgázátlagár mellett. Eddig az idei évi csúcs 69,5 eurón volt, majd a jegyzés 50 euró alá korrigált vissza. Ha az idei évi átlagár 40 euró lesz, az további 130 milliárd forinttal, 50 eurós átlagár 450 milliárd forinttal, 60 eurós átlagár pedig 770 milliárd forinttal ronthatja a költségvetési egyenleget. Nagyjából úgy lehet számolni, hogy minden 1 eurós TTF-árfolyam-emelkedés 30-35 milliárd forintnyi pluszkiadást okoz a hazai költségvetésnek. 

A 10 éves magyar hozam 6,5 százalékról 7,1 százalék fölé emelkedett a háború kitörése miatt. A Standard&Poor’s hitelminősítő vezető elemzője már küldött is egy figyelmeztetést: ha tartósan magasak maradnak az energiaárak, veszélybe kerülhet Magyarország befektetésre ajánlott hitelbesorolása. A hitelminősítő legközelebb május 29-én tart felülvizsgálatot, a jelenlegi osztályzat BBB– negatív kilátással, tehát csak egy lépéssel vagyunk a bóvli osztályzat felett. Egy esetleges leminősítés tovább ronthatja a helyzetet, gyengítheti a forintot, és emelheti az állampapírpiaci hozamokat. A forintgyengülés az importon keresztül önmagában is többletinflációt okozhat, 1 százalékos forintgyengülés nagyjából 30 bázisponttal emelheti 3-4 negyedév alatt az inflációt. A világpiaci energiaárak emelkedése gyengíti a forintot, ami így erőteljesebben emeli a hazai energiaárakat, vagyis többszörös negatív hatás érvényesül. 

Eltérően jelentkeznek a negatív hatások a vizsgált gazdaságokban.  A magyar gazdaság egyértelműen a legérzékenyebb az energiaárak változására, az eurózónában szintén magas az importarány, ugyanakkor kedvezőbbek a finanszírozási kondíciók, míg az Egyesült Államokban a hazai termelés miatt mérsékeltek a negatív hatások.