Merznek nem elég drága a német üzemanyag, beleállt Trumpba az orosz szankció felfüggesztése miatt
Friedrich Merz pénteken hibásnak nevezett minden olyan intézkedést, amely az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítésére irányul. A német kancellár erről azután beszélt, hogy az Egyesült Államok 30 napos felmentést adott az országoknak a tengeren rekedt, szankcionált orosz olaj és kőolajtermékek megvásárlására.
„Úgy gondoljuk, hogy ez rossz” – idézte egy pénteki sajtótájékoztatóról Merzet a Reuters.
Jelenleg az árakkal, nem az ellátással van probléma. És ebből a szempontból szeretném tudni, milyen egyéb tényezők vezették az amerikai kormányt ennek a döntésnek a meghozatalához.
Arra a jelentések szerint nem adott magyarázatot, hogy ha nincs ellátási probléma, akkor miért szökött fel a benzin és még inkább a dízel ára Németországban. A Nemzetközi Energiaügynökség csütörtökön arra figyelmeztetett: a globális olajpiac történetében még soha nem borult fel ennyire az ellátás, mint most.
Az oroszok elleni amerikai szankciók nélkül hatalmas mennyiségű olaj kerülhet vissza a világpiacra, amelyért sorba állnak. Azonnal bejelentkezett érte Thaiföld is, amely ötször annyi olajat fogyaszt, mint együttvéve Magyarország és Szlovákia, amelyek olajellátását a globális energiakrízis közepette elvágta Ukrajna. Brüsszel ehhez asszisztál, pedig csak egy szavába kerülne a Barátság kőolajvezeték újranyitása.
Friedrich Merz leszögezte, hogy Németország nem részese ennek a háborúnak, és nem is kíván azzá válni. Ismeretes: az ukrajnai háborúban fegyver- és pénzellátóként ugyanakkor részt vesz.
A csütörtöki amerikai intézkedés – miközben az iráni konfliktusról repkednek a borzasztónál borzasztóbb hírek – péntek délutánig csekély hatást gyakorolt az olajra: az irányadó Brent nyersolaj hordónkénti ára továbbra is hektikusan 100 dollár környékén mozog, hol meghaladja, hol az árszint alá csökken. Az amerikai lépés nélkül talán még ennél is sokkal magasabb szinten járna.
Az olaj ára az iráni háború február 28-i kitörése után többször nagyot ugrott. A piac aggodalmának középpontjában a Hormuzi-szoros lezárása áll, mivel békeidőben a világ olaj- és LNG-szállítmányainak meghatározó mennyisége itt halad át. Az elmúlt napokban azonban iráni tankerhajókon kívül más kereskedelmi jármű nem tudott áthaladni, mivel Irán blokád alá vette a szorost. A perzsa állam az Arab-öböl lezárásával próbálja rávenni a közel-keleti olajhatalmakat, hogy gyakoroljanak nyomást az Egyesült Államokra és Izraelre az ellene irányuló támadásaik leállításáért.
A térség országai jelentősen csökkentették olaj- és gázkitermelésüket, mivel a nyersanyagokat nem tudják elszállítani. Ez pedig a világon mindenhol érezteti a hatását, így Magyarországon és Németországban is.
Németországban minden üzemanyag drasztikusan drágul – még az is, amelynek semmi köze nyersolajhoz
Mint lapunk korábban rávilágított, Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban brutális üzemanyag-drágulásnak lehetünk tanúi, az autósok és a fuvarosok egyaránt megsínylik, hogy a kontinens eredendően energiahiányos régió, és az iráni háború hatásai úgy érték el országait, hogy közben nem áll rendelkezésre a korábban elérhető olcsó energia. A helyzet pedig napról napra kiélezettebb lesz Németországban is, az ottani benzinkutak gyakran naponta többször is emelik az üzemanyag árát.
Sajtóértesülés szerint a német kormány elé került a napon belüli többszöri üzemanyagár-módosítás kérdése. Stefanie Hubig (SPD) szövetségi igazságügyi miniszter lényegében kategorikusan be is tiltaná ezt, az osztrák szabályozáshoz hasonlóan. A Bundestagban az SPD támogatja a minisztert, a CDU óvatos nyitottságot mutat, de egyértelműen nem foglalt állást.
Sőt, nemcsak a nyersolajból előállított üzemanyag drágul Németországban: az ADAC német autóklub szerint az olajcégek a növényi alapú HVO üzemanyag árát is jelentősen megemelték. A HVO használt sütőolajból, növényi olajokból, valamint szerves hulladékból, állati zsírokból készülő dízelüzemanyag, amely a hagyományoshoz képest akár 90 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással ég.
Az ADAC szerint ez a klímadízel szinte ugyanakkora mértékben drágult, mint a hagyományos üzemanyagok.
Az autóklub úgy látja, hogy ez egyértelmű jele lehet annak, hogy az iráni konfliktust ürügyként használják az olajcégek az árak emelésére és a profit maximalizálására.
Magyarország és Ausztria is lépett brutális üzemanyag-drágulás ellen
A magyar után az osztrák kormány is beavatkozik az üzemanyagárakba. A jövő héttől a benzinkutak csak hétfőn, szerdán és pénteken emelhetik az üzemanyagárakat. Az osztrák kabinet a nemzeti olajtartalékokat is részlegesen felszabadította, hogy mérsékelje a drágulást. Ausztria további beavatkozási lehetőségeket is mérlegel.
Március elején drasztikus, órák alatt mintegy 40 forintnak megfelelő áremelkedés ment végbe az osztrák kutakon. Emiatt nagyon sok helyen hosszú sorok alakultak ki.
Jelenleg körülbelül 700 forintnak megfelelő összeget kérnek el a benzin, és mintegy 800 forintnak megfelelőt a gázolaj literjéért. Március elején a benzin literje 593 forint, a gázolaj 612 forint volt.
A Magyarországon bejelentett ársapkák ennél jóval alacsonyabb maximumárat határoznak meg, a magyar benzinkutakat azonban nem tudják lerabolni, mint a szlovénekkel tették, mert a kedvezmény csak a magyaroknak jár. Ha kényelmetlennek érezzük is, hogy az iratainkat meg kell mutatni, tudnunk kell, ennek az az oka, hogy ne vigyék el az orrunk elől az üzemanyagot a benzinturisták.
