Kamatadó: kevesen reagáltak
Jóllehet a hazai alapkezelők alaposan felkészültek az alig több mint két hét múlva érvénybe lépő 20 százalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó fogadására – hiszen csaknem tucatnyi új befektetési alappal is megjelentek a színen –, a befektetők érdeklődése egyelőre elmaradt. A hazai befektetési alapok augusztus közepi adatai ugyanis mindössze 20 milliárd forintos, azaz alig egyszázalékos vagyonbővülésről tanúskodnak (július végén az öszszesített nettó eszközérték 2109,7 milliárd forint volt). Ez pedig – mint Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára lapunknak megjegyezte – akár egy átlagos hónap mozgásának is tekinthető. Korábban több piaci szakértő is úgy nyilatkozott, hogy a kamatadó elleni védekezés egyik nyertese a befektetési alap lehet – ezen belül is a pénzpiaci, ingatlan- és garantált konstrukciók –, sőt voltak, akik azt sem tartották kizártnak, hogy augusztusban akár ezermilliárd forint is ezekbe a konstrukciókba vándorolhat. A prognózist arra alapozták, hogy Lengyelországban a kamatadó bevezetése előtt a befektetési alapok vagyona a duplájára nőtt. Bár igaz, az átmeneti időt ott hosszabbra hagyták, és a bázisadat is jóval alacsonyabb volt – jegyezte meg Temmel András.
Augusztus első felének mozgásait nézve mindenesetre leszűrhető: a befektetési alapok közül az ingatlanalapok bizonyultak a nyertesnek. A legnagyobb piaci szereplők közül például az Erste Ingatlan Alap vagyona több mint tíz-, a Raiffeisen Ingatlanalapé és az OTP Ingatlanalapé közel három-három, a CIB Ingatlané mintegy négymilliárd forinttal nőtt. Ezzel szemben érdekes módon a legkevesebb kockázatot takaró likviditási alapok közül is kisebbségben voltak azok, ahol érdemben bővült a vagyon. Mérséklődött a legtöbb pénzpiaci alap nettó eszközértéke is, az pedig aligha okoz meglepetést, hogy a kötvényalapokat – valószínűsíthetően a gyenge visszatekintő hozamok miatt – elvándorlás jellemezte.
Kérdés azonban, hogy a garantált alapok népszerűsége mennyire ugrott meg augusztusban. Ilyennel több alapkezelő is színre lépett, így a Budapest, az MKB, a Pioneer és a K&H, ám miután a konstrukciók jegyzése a hónap második felében zárul le, így adatok csak augusztus végén látnak napvilágot.
Abban, hogy a befektetési alapok vagyonalakulásában egyelőre nem tükröződik a kamatadó-effektus, alighanem az is szerepet játszik, hogy nagyobb a konkurencia – jegyezte meg Temmel András. Több bank is új, hosszú futamidejű és vonzó kamatokkal kecsegtető betéti termékkel jelent meg. Emellett jó néhányan a unit-linked életbiztosítási termékek felé is elmozdulhattak, hiszen amennyiben augusztus végéig elindít egy ilyen szerződést a magánszemély, akkor a későbbiekben elhelyezett megtakarítás is mindvégig kamatadómentes lesz.
