Méretben nőttek a bankok
A mérlegfőösszeget szemlélve összességében meggyőző a kép: az érintett bankok egy év alatt 23,5 százalékos bővülést produkáltak. (Az adatok kapcsán ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy azok nem egységesek: az ÁÉB, a CIB és a Raiffeisen magyar számviteli szabályok szerinti, konszolidált számokat közöl, míg az MKB és az Erste szintén mszsz szerinti banki adatokat. A három tőzsdei bankról és a K&H-ról nemzetközi sztenderdek szerinti, csoportszintű adatok jelentek meg.) A legnagyobb növekedést a méret tekintetében az Erste produkálta: mérlegfőösszege megközelítette az 1650 milliárd forintot, ez kiugró mértékben, 45,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Igen dinamikusan bővült az elmúlt egy évben az Inter-Európa Bank is, mérlegfőösszege majdnem pontosan harmadával, 300 milliárd forint közelébe gyarapodott. Szintén figyelemre méltó, hogy 30 százalékot meghaladó mértékben terebélyesedett a Raiffeisen, és bőven 26 százalék fölötti növekedést produkált a K&H is.
A mérlegfőösszeg szerinti rangsor a most közzétett számok alapján sem változott az élbolyban, de a verseny továbbra is erős, legalábbis ami a dobogós helyért folytatott harcot illeti. A már bőven kétezer milliárd fölött járó K&H mögött még mindig az MKB áll a harmadik helyen, banki szintű mérlegfőösszege június végén már megközelítette az 1800 milliárd forintot. A szintén hosszú idő óta negyedik CIB-et bő százmilliárd forint választja el az MKB-tól, ám rögtön követi őt az Erste, 1650 milliárdos – viszont nem csoportszintű – mérlegfőösszegével. Bár a dobogóért folytatott harcba a közel 1500 milliárdos, csoportszintű mérlegfőösszegű Raiffeisen még nem szólhat bele, a mostanihoz hasonló ütem tartásával viszonylag gyorsan felzárkózhat az őt megelőző három bank mögé.
Az első féléves nyereségadatokat tekintve sokkal árnyaltabb a kép. Az adatait közlő kilenc bank összességében mindössze 11,64 százalékkal tudta növelni adózott profitját egy év alatt, ez az utóbbi években megszokott tendenciákat nézve nem számít kiugró teljesítménynek. Az OTP csoport 92,9 milliárdos adózott profitja nélkül még feltűnőbb a megtorpanás, hiszen a többi nyolc szereplő összességében stagnáló nyereséget produkált 2005 júniusához képest. Az első féléves adózott eredménye alapján talán a legboldogabb az Inter-Európa lehet, hiszen több mint duplájára, 2,55 milliárd forintra srófolta fel profitját. Az OTP közel 93 milliárdja erős, 21,6 százalékos bővülés eredménye, és csaknem 19 százalékkal tudta növelni csoportszintű eredményét a Raiffeisen is. A tavalyhoz képest is pluszban lévő bankok közé tartozik még az ÁÉB, amely 8,49 százalékkal tudta növelni adózott eredményét. Sokatmondó tény viszont, hogy a kilenc hitelintézetből négynek csökkent a nyeresége az egy évvel korábbihoz képest, az Erstéé pedig gyakorlatilag stagnált. Az érintettek közül a legnagyobb mértékben az MKB Bank adózott eredménye esett vissza – hozzávetőlegesen 30 százalékkal –, az FHB profitja 17,2, a K&H-é 13,3, a CIB-é pedig 4,5 százaléknyit olvadt.
Felével nőtt a UBS profitja
Peter Wuffli, a UBS vezérigazgatója elégedetten számolt be a bank második negyedéves eredményeiről: a világ legnagyobb pénzügyi szolgáltatója 47 százalékkal, 3,15 milliárd svájci frankra növelte adózás utáni profitját – közölte a Bloomberg.Az elemzők előzetesen 2,7 milliárd svájci frank nyereséget prognosztizáltak.
A vezérigazgató a kiugró profitot az eszközeladásból származó bevétel növekedésével, valamint az alapokból befolyó díjak bővülésével magyarázta.
A UBS mintegy 2,75 milliárd eurót fordított 2006-ban az adósságkezelés területén a bank felfuttatására, valamint tengerentúli befektetők megnyerésére. Wuffli nem tartja valószínűnek, hogy a következő év közepéig befejeződne a már korábban meghirdetett 5 milliárd svájci frank értékű sajátrészvény-viszszavásárlás, ugyanis az elmúlt időszaki akvizíciós stratégiát a jövőben is folytatni kívánják.
Az elemzők előzetesen 2,7 milliárd svájci frank nyereséget prognosztizáltak.
A vezérigazgató a kiugró profitot az eszközeladásból származó bevétel növekedésével, valamint az alapokból befolyó díjak bővülésével magyarázta.
A UBS mintegy 2,75 milliárd eurót fordított 2006-ban az adósságkezelés területén a bank felfuttatására, valamint tengerentúli befektetők megnyerésére. Wuffli nem tartja valószínűnek, hogy a következő év közepéig befejeződne a már korábban meghirdetett 5 milliárd svájci frank értékű sajátrészvény-viszszavásárlás, ugyanis az elmúlt időszaki akvizíciós stratégiát a jövőben is folytatni kívánják.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.