Kínai rekord Fitch intézkedéssel

További felminősítést valószínűsítő pozitívra javította Kína máris elsőrendű adóskockázati besorolásának kilátását csütörtökön a Fitch Ratings, amely szerint Kína lesz a világon az első, ezer milliárd dollár feletti állami devizatartalékkal bíró szuverén adós.

A legnagyobb európai hitelminősítő csütörtöki londoni közleménye szerint a kilátásjavítás a hosszú lejáratú devizakötelezettségek "A", illetve a hazai valutában kiadott hosszú futamú szuverén adósság "A plusz" osztályzataira vonatkozik. Kína hosszú futamú küladósi besorolása két fokozattal jobb a Magyarországra a Fitch által érvényben tartott, közepes befektetői "BBB plusz"-nál.

A kilátásjavításhoz fűzött csütörtöki elemzés szerint kevés az olyan szuverén adós bármely besorolási kategóriában, amelynek külső adósi profilja Kínáéhoz lenne mérhető.

A Fitch Ratings előrejelzése szerint az idei kínai folyómérleg-többlet - most első ízben - a legnagyobb lesz a világon, 169 milliárd dollárral, és a központi devizatartalékok értéke hamarosan átlépi az ezer milliárd dollárt. A Fitch megjegyezte, hogy a legtöbb olyan szuverén adós kockázati besorolása, amelynek teljes külső tartalékai meghaladják az ezer milliárd dollárt, a lehető legjobb, "AAA", ugyanakkor Kína az egyetlen ország, ahol e tartalékok zöme az állam kezén van.

A Financial Times nem egészen egy éve közölt átfogó világgazdasági elemzésében éppen az ázsiai gazdaságok rendkívüli mértékben növekvő devizatartalékait nevezte az erőteljes világgazdasági növekedés mögött lévő példátlan globális egyensúlytalanságok leglátványosabb mérőszámának. A londoni üzleti napilap tavaly őszi világgazdasági melléklete szerint egy évtizede a hét vezető ázsiai gazdaság összesített központi tartaléka 509 milliárd dollár volt, az Egyesült Államokon kívüli akkori globális összeg 36 százaléka. Ugyanezen hét ázsiai gazdaság tavaly már 2300 milliárd dollár devizatartalékkal bírt, ami a világtartalék 60 százaléka volt, állt a londoni üzleti napilap elemzésében.

Az ázsiai folyamatokon belül Kína devizakészletei robbanásszerűen emelkedtek: a kínai tartalék 2002 elején 213 milliárd dollár, 2004 végén 609 milliárd dollár, tavaly júliusban már 740 milliárd dollár volt, írta annak idején a Financial Times. A képlet másik oldalán ugyanakkor az Egyesült Államokban eddig nem látott folyómérleg-hiányok keletkeznek: a tavalyi amerikai folyó deficit 760 milliárd dollár volt, vagyis a GDP-érték 6,1 százaléka.

Az elszabaduló amerikai folyómérleg-hiány veszélyeire egyébként a Kínát a példátlan folyó többletekre hivatkozva egy éven belül most másodszor felminősítő Fitch Ratings is felhívta a figyelmet már tavalyi világgazdasági előrejelzésében.

A londoni hitelminősítő akkor azt írta: ha a magas olajár 2006 végéig fennmarad, az az amerikai folyó fizetési mérleg hiányát az idén a GDP 7,2 százalékára, 943 milliárd dollárra duzzasztaná. Ekkora amerikai fizetési hiány fedezéséhez naponta mintegy 2,5 milliárd dollár külföldi tőkebeáramlásra lenne szükség, ami az Egyesült Államok nélkül számolt globális GDP-érték 3 százaléka, állt a Fitch tavalyi éves londoni előrejelzésében.

A Fitch Ratings a kínai kilátásjavításhoz fűzött csütörtöki londoni elemzésben ugyanakkor megemlíti a kínai gazdaságban kint lévő, nem teljesítő hitelek problémáját. Ezek összege ugyan csökkent, de ismét növekedésnek indulhat, ha a gazdasági növekedés lassul, és ez esetben valószínűleg pótlólagos közfinanszírozási támogatást kell adni a bankrendszernek, jóllehet e támogatás mértéke már most meghaladja a 400 milliárd dollárt, áll a Fitch elemzésében. (MTI Eco)