Következik az uniós megméretés

A Széchenyi-kártya konstrukció híre már átlépte az országhatárt, Európában is felfigyeltek rá – mondta Krisán László, a Ka-VOSZ Zrt. vezérigazgatója az Európai Vállalkozás Díj vállalkozás támogatása kategóriája nemzeti fordulójának megnyerése kapcsán. A konstrukciót az EuroCommerce, az Európai Parlament mellett működő kereskedelmi lobbiszervezet is felvette a Best Practise programjába. Ennek az ismertségnek is köszönhető, hogy számos környező országból érdeklődnek iránta, és az adaptáció lehetőségeiről már előrehaladott tárgyalások folynak például Lengyelország és Románia illetékeseivel.

Krisán László a program újszerűségének, egyediségének, alkalmazkodókészségének tudja be az Európai Vállalkozás Díj hazai fordulójában elért eredményt. Büszke arra, hogy egy olyan konstrukció képviseli a magyar vállalkozásokat az európai megmérettetésen, amely a sikeres pénzügyi megoldáson túl az együttműködés példaértékű megvalósulása is. A konstrukcióban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Hitelgarancia Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi kamarák irodahálózata, valamint bankok vesznek részt.

A 2002 őszén elindult Széchenyi-kártya program sikere évről évre felülmúlta a várakozásokat, és napjainkra nemcsak a legtöbb kis- és középvállalkozást elérő, államilag támogatott konstrukcióvá, hanem az egyszerűsített forgóeszköz-hitelezés piacvezető termékévé is vált. A vállalkozások eddig több mint 84 ezer igénylést nyújtottak be, és 2006 augusztusában adták át a 60 ezredik Széchenyi-kártyát. A program keretében a mai napig 280 milliárd forint (egymilliárd euró) hitelt helyeztek ki. A kis- és középvállalkozói szektor részesedése a teljes vállalkozói hitelállományból – a Széchenyi-kártya és az általa teremtett piaci verseny miatt is – az 1999-es 19,3-ről az elmúlt év végére 53 százalékra emelkedett.

Megfigyelhető, hogy a Széchenyi-kártya birtokosainak tevékenységi kör szerinti megoszlása bizonyos szektorokban koncentrációt mutat. A legtöbb vállalkozás a kereskedelmi ágazatban tevékenykedik (kiskereskedelem 19, nagykereskedelem 11 százalék). Mivel a kártyához kapcsolódó hitel célja a likviditás fenntartása volt, így láthatóan betöltötte a szerepét – mondta a vezérigazgató –, hiszen a kereskedelem és számos más tevékenységi forma számára is sikeres eszközzé vált.

A Széchenyi-kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, kedvezményes kamatozású, államilag támogatott hitelkonstrukció. Rulírozó folyószámlahitel, amely a banknál nyitott pénzforgalmi számlához kapcsolódik. Segítségével a legalább már egy éve működő kkv-k egyszerűsített eljárással szabad felhasználású, bankkártyával is igénybe vehető hitelhez juthatnak. Ez elsősorban a vállalkozások átmeneti, napi likviditási problémáinak a megoldására szolgál. A kártya plafonja az induláskori egymillióról több lépésben 25 millió forintra emelkedett. A kamattámogatást az állam előre deklaráltan csökkenő mértékűen határozta meg. Ennek célja, hogy miután a konstrukció eléri a bankok számára gazdaságos üzemméretet, s bemérhetővé válnak a kockázatok, a program a mérséklődő díjak és kamatok mellett, állami támogatás nélkül is versenyképes maradjon. A kamattámogatás a kezdeti öt százalékról mára kettőre csökkent, és 2007. december 31-én meg is szűnik. A hitel felső határának tízmillió forintról 25 millióra való idei emelésekor az addigi plafon felettiekre már nem is állapított meg az állam kamattámogatást, mert úgy ítélte meg, hogy ott a piaci kondíciók már most jól kezelik a kockázatokat. A konstrukció egyik alappillére a Hitelgarancia Zrt. 80 százalékos készfizető kezességvállalása.

A jövőbeni tervekről szólva Krisán László elmondta, hogy a Széchenyi-kártya életében az elmúlt pár év a példátlan mértékű növekedés időszaka volt, a konstrukció sikere egyértelműen bebizonyosodott. A Ka-VOSZ Zrt. és a programban részt vevő szervezetek számára a bővülés helyett most már a biztonság, a „hitelképes”, megbízható vállalkozói kör kialakítása a cél. A kockázatelemzés és -kezelés keretében további feladatuk az előminősítési rendszer bővítése. Ez hosszabb távon egy olyan komplex minősítő rendszer alapja lehet, amely a nyugati országokban régóta működő Credit Burók mintájára kifejezetten a kis- és középvállalkozások hitelezési kockázatának üzleti alapon történő meghatározását célozza, így alapja lehet a kereskedelmi banki hitelminősítésnek, de a támogatási programokban, az európai uniós források odaítélésénél is jelentős szerepet játszhat.

A vezérigazgató a konstrukció folyamatos felülvizsgálata és annak az ügyfelek igényeihez történő alakítása mellett a közeljövő feladatának nevezte, hogy további hitelintézeteknek adjanak lehetőséget arra, hogy bekapcsolódjanak a Széchenyi-kártya forgalmazásába. A Ka-VOSZ tervei között szerepel a kkv-k számára további hiteltípusok, illetve szolgáltatások biztosítása; a támogatási program részeként beruházási hitel és faktoringkonstrukció közvetítése.

Több mint 84 ezer igénylést nyújtottak be a vállalkozások

2006 augusztusában már a 60 ezredik Széchenyi-kártyát is átadták

280 milliárd forint (azaz 1 milliárd euró) összegű hitelt helyeztek ki

A havi új igénylések száma meghaladja a kétezret

Több mint 84 ezer igénylést nyújtottak be a vállalkozások

2006 augusztusában már a 60 ezredik Széchenyi-kártyát is átadták

280 milliárd forint (azaz 1 milliárd euró) összegű hitelt helyeztek ki

A havi új igénylések száma meghaladja a kétezret Hazai pálya után jön a nemzetközi Az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága az idén első alkalommal hirdette meg az Európai Vállalkozás Díjat, amelyre helyi és regionális hatóságok – köztük a közszféra és a vállalkozások, vállalkozói szervezetek, illetve civilszervezetek között létrejött együttműködések – által működtetett kis- és középvállalkozás-fejlesztési programok pályázhattak.

A vállalkozás támogatása kategória nemzeti fordulóját a Széchenyi-kártya konstrukcióval a Ka-VOSZ Zrt. nyerte meg, és az uniós megmérettetésre is jelölték. -->