Hedge alapok portfóliókiegészítésként
A konstrukciók a kamatozó eszközök alternatívájának számíthatnak a hazai intézményi befektetőknél
Kockázatmegosztás. A fejlett piacokon a tőkeáttétellel működő fedezeti (hedge) alapok az elmúlt évek egyik legnagyobb fejlődését könyvelhették el, s bár a közeljövőben aligha lehet arra számítani, hogy a magyar piacon megjelennének, ám a hazai intézményi befektetőknek – elsősorban a nyugdíjpénztáraknak – optimális befektetést jelenthetnek – mutatnak rá a piaci szereplők. A hedge alapok hallatán ugyan a szakmai közvélemény többségének a legkockázatosabb befektetési termékek jutnak az eszébe, ám a valóságban a hedge alaptípusba a több százszoros tőkeáttétellel működő spekulatív jellegű konstrukciók ugyanúgy beleférnek, mint a konzervatívabb alapok. A hazai befektetők kockázattűrő képességének a különböző hedge alapokba befektető, úgynevezett Multi Strategy Fundok felelhetnek meg leginkább, amelyeket alacsony kockázat s kedvező hozam jellemez – véli Sárándi Ákos, a Credit Suisse értékesítési igazgatója, aki a hazai intézményi befektetők részéről lát is érdeklődést az alapok iránt. Jóllehet a hedge alapok sajátosságának számítanak, hogy csak havonta egyszer teszik közzé nettó eszközértéküket, s az alapba való ki- és beszállás is hosszabb átmenetet igényel, a hosszabb távban gondolkodó, például nyugdíjala-pok számára ez nem jelent gondot. (Az eszközérték havi egyszeri közzététele az egyik oka annak, hogy a hazai piacon nem honosodott még meg a konstrukció, másfelől nehéz lenne őket mérethatékonyan kezelni, hiszen a fejlett piacokon jóval nagyobb díjak jellemzik őket, mint a hagyományos alapokat.)
A hedge alapok alapja nem a részvényalapok, hanem a kamatozó eszközök alternatívája lehet a hazai intézményi befektetőknek – fogalmazott Bereczki Zoltán, a BNP Paribas Asset Management Magyarországért felelős értékesítési igazgatója. Ráadásul portfóliókiegészítésként is jól jöhet, hiszen – mint Sárándi Ákos megjegyezte – számos olyan alaptípus van, amelynek teljesítménye független a tőzsdeindexek mozgásától. Ilyenek például az úgynevezett „event-driven” alapok, amelyek a rendkívüli társasági bejelentésekre, például fúziókra, akvizíciókra, nagyobb részvényvásárlásokra arbitrálnak, illetve amikor két részvény egymáshoz való relatív teljesítményétől függ az alap hozama. A befektető számára fontos, hogy kellően diverzifikált legyen a portfólió, s ezt a hedge alap biztosítja számára – hangsúlyozták a piaci szakértők, bár mint hozzáteszik: a hazai intézmények befektetési spektruma jelenleg még mindig igen szűk, az intézményi befektetők sem merészkednek el – szemben a nyugati tendenciákkal – például az alternatív befektetési formák felé.
A fejlett piacokon a hedge alapok az intézményi befektetők mellett a privát banki ügyfélkört is meghódították, ez a hazai szegmenst illetően aligha valószínű, hiszen a minimális befektetési összegek 3 millió dollár magasságában vannak. VG
