Meglepő fordulat, nem akárki mondta ki Davosban: a bevándorlást fölöslegessé teszi a mesterséges intelligencia

Feleslegessé teszi a tömeges migrációt a mesterséges intelligencia – hangzott el a forradalmi állítás Davosban, a Világgazdasági Fórumon, amelyre szerdán az egész világ figyelme irányult Donald Trump amerikai elnök beszéde és a grönlandi konfliktus miatt.

Grönland megszerzése és az európaiak berzenkedő ellenállása friss téma, a tömegmigráció problémája a nyugati világban azonban már sok évre visszamenő. 

• A kezelése a migrációellenes Trump egy évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta szuperforró téma az Egyesült Államokban, és ha lehet, még ennél is fűtöttebbé vált az elmúlt hetekben.
•  Európát tíz éve Angela Merkel német kancellár idejében migrációimádó bűvölet kerítette hatalmába – a Willkommenskultur azóta lecsengett, de nem ért véget, amit tanúsít a Magyarországra kirótt napi egymillió eurós brüsszeli bírság. A következő évtized nagy fenyegetése pedig, hogy a népességrobbanást megélő Afrikából minden eddigit meghaladó migránshullám rohan az Európai Unióra.

Grönland ügye, amelyről az amerikai elnök beszélt, valamilyen irányban majd megnyugvásig pördül, a migrációs nyomás problémája azonban nem megy el, így végül még az is előfordulhat, hogy a szerdai davosi felszólalások közül Donald Trumpét kevesebbet fogják majd emlegetni, mint amit a Palantir vezérigazgatója, Alec Karp mondott. 

Az adat- és mesterségesintelligencia-szoftvereket fejlesztő amerikai Palantir a világ legnagyobb technológiai vállalatainak egyike, nem az Apple vagy a Microsoft kategóriája, de nagyon jól ismert és tekintélyes, amint maga Karp is. A mesterséges intelligencia fejlődéséről a vezérigazgató a következőt mondta a Die Welt tolmácsolásában:

Karp állítása azért lehet vízválasztó, mert habár a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac összefüggéseiről rengetegen beszéltek már, és hatalmas az irodalma, ezt az összefüggést a tömegmigrációval eddig még senki sem vonat meg ilyen világosan és ilyen befolyásos közönség előtt.

A bevándorlás menti meg a gazdaságot? Eleve álomkép volt, rémálommá fajult

Amikor 2015-ben az emlékezetes nagy migrációs hullám elérte Európát (és még csak előjelei voltak a mai értelemben vett mesterséges intelligenciának), a más kultúrájú régiókból érkezők millióinak örülő európaiak befogadó hozzáállásukat 

• egyrészt azzal indokolták, hogy ők jó emberek,
•  másrészt azzal fokozták hívogatássá, hogy az akkor munkaerőhiánnyal küzdő EU-nak szüksége van a dolgozókra. Azóta kiderült, hogy a szakképzett dolgozók hiányát a tömegbevándorlás nem oldotta meg, a szociális kifizetések és a bűncselekmények azonban megszaporodtak.

A Palantir-vezér gondolatmenete az utolsó szögek egyikét verheti annak a társadalommérnök ideológiának a koporsójába, amely szerint össze kell keverni  a kultúrákat és a népeket, és a gazdaságnak ez lesz jó.

A mesterséges intelligencia csak a második lépcső, sokkal korábban készen állt ugyanez a következtetés a világ egy másik országában

Az efféle társadalomszabászat és voksátrendezés pőre emberellenességét és gazdasági hiábavalóságát mások is látták, a koporsóba a legtöbb szöget pedig a nyugati tömegbevándorlás korszakában Kína verte.

Az ázsiai országba nincsen tömegbevándorlás, még úgy sem, ha a népességcsökkenésben már olyan ütemhez jutottak, hogy Magyarországnyi demográfiai fogyáshoz már két év sem kell. Ennek ellenére Kína világgazdasági súlya villámgyorsan növekszik, a demográfiai értelemben katasztrofális 2025-ben a gazdaság 5 százalékkal nőtt: a nyugatiak, főleg Európa rég a hátukat nézik.

Emögött nem a viszonylag friss mesterséges intelligencia faktor van – bár már az is működésbe lépett –, hanem az, aminek a pótlására a versenyképessége feladásával egyenes arányban ideológikussá váló EU-ban a Willkommenskulturt kitalálták. 

Kínában csak 2025 első kilenc hónapjában 595 ezer ipari robotot gyártottak, ez mintegy 30 százalékkal több mint 2024-ben, amikor az ipari robotok több mint felét a világon már Kínában helyezték üzembe. Erre jön még rá a Karp szerint a tömeges migrációt értelmetlenné tevő mesterséges intelligencia forradalom, amely 2022 őszén Amerikában kezdődött a ChatGPT megjelenésével, de Kína villámgyorsan rákapcsolódott és a maga útját járja.