Rablott műkincset, leletet vegyenek!

Az utóbbi idő világraszóló botrányai jól mutatták, milyen problémákat okozhat az antik és más műkincsek nemzetközi kereskedelmének szabályozatlansága. Az amerikai Getty Museum kurátora, Marion True ellen indított római per (VG, 2005. november 21., 15. oldal) kapcsán ismét felmerült a kérdés, hogy a különböző ásatások során előkerülő értékes leletek kit illessenek, illetve hogy egyáltalán van-e lehetőség az ilyen alkotások legális kereskedelmére. A zűrzavaros közel-keleti és afrikai viszonyok közepette az egész emberiség kulturális örökségének darabjai válnak rablók martalékává.

A tekintélyes The Art Newspaper továbbra is támogatja, hogy a különböző ásatásokon előkerült kultúrkincsek egy része törvényileg ellenőrzött keretek között bekerülhessen a piaci forgalomba. A folyóirat azzal támasztja alá az álláspontját, hogy ez lehet a rohamos sebességgel veszendőbe menő tárgyi emlékek megmentésének egyik módja. Rámutat arra a feszültségre, ami a gazdag lelőhelyekkel, de a megóváshoz elegendő pénzzel nem rendelkező, illetve a szegényes saját leletek, de annál bőségesebb anyagi források fölött diszponáló országok között feszül. Az első kategóriára szélsőséges példa Irak, de ilyen lehet akár Olasz- és Görögország is.

Ennél jóval messzebb megy a New York-i Metropolitan Museum igazgatója, Philippe de Montebello. Szerinte kívánatos, hogy a nyugati gyűjtemények akár igazolatlan eredetű tárgyakat is megvásároljanak, mert ezzel garantálhatják megőrzésüket az emberiség számára. Az európaiak igazságtalanul tesznek annyi szemrehányást az USA intézményeinek – fogalmaz Montebello. Az igazgatónak azonban tudnia kell, hogy a legtöbb európai ország csatlakozott az UNESCO 1970-es kulturális örökségvédelmi megállapodásához. Az egyezmény értelmében csak igazolt eredetű műtárgy vásárlása tekinthető törvényesnek.

Érdekes ellenpontnak tekinthető a fenti véleményekkel szemben az International Herald Tribune cikke, amely a régi iszlám művészeti emlékek kapcsán a nagy aukciósházak tevékenységéről fest lesújtó képet. Számos, az árveréseken megjelenő, egykor szakrális funkciót betöltő tárgyról jól látható, hogy csakis rombolás és rablás útján juthattak hozzá, hiszen megcsonkított, valamilyen nagyobb egységből kiszakított darabként kerültek a nyugati piacra. Az már csak hab a tortán, hogy a történeti idő- és helymeghatározások gyakran ordító szakmai tévedéseket tartalmaznak. Érdekes módon az egyenrangúnak tekintett nyugati partnerek, például Spanyolország esetében sokkal nagyobb óvatosságot tanúsítanak. A Christie’s áprilisi aukciója előtt például visszavonták a kikiáltott tárgyak közül azokat az 1,8 millió dollárra taksált 10. századi fagerendákat, amelyek feltehetően a córdobai mecsetből származnak.

a testületnél dolgozó George azzal indokolta távozását, hogy a tanácsot felügyelő minisztériumban egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, és egyre jobban beavatkoznak a szakmai munkába a síita szélsőségesek.

Az iszlám nacionalista szempontokat követő, szakmailag teljesen képzetlen káderek számára csak

az iszlám múlt emlékei bírnak jelentőséggel, míg a korábbi – elsősorban mezopotámiai – keletkezésű tárgyakkal nem törődnek –

panaszolta George.

A külföldi régészek mind elhagyták az arab országot, és a helyzet annyira kritikus, hogy az ásatások védelmére kiképzett 1400 rendőr szeptember óta nem kap

fizetést.

a testületnél dolgozó George azzal indokolta távozását, hogy a tanácsot felügyelő minisztériumban egyre nagyobb befolyásra tesznek szert, és egyre jobban beavatkoznak a szakmai munkába a síita szélsőségesek.

Az iszlám nacionalista szempontokat követő, szakmailag teljesen képzetlen káderek számára csak

az iszlám múlt emlékei bírnak jelentőséggel, míg a korábbi – elsősorban mezopotámiai – keletkezésű tárgyakkal nem törődnek –

panaszolta George.

A külföldi régészek mind elhagyták az arab országot, és a helyzet annyira kritikus, hogy az ásatások védelmére kiképzett 1400 rendőr szeptember óta nem kap

fizetést.-->