BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megjelent a mókás képek könyve Szanyi Erika

A képregénykultúra egyre inkább teret hódít Magyarországon is, és ez esetben valóban kultúráról van szó. A képregény már régen túllépett a gyermekmese határain, a többi művészeti ágra gyakorolt hatását nem lehet nem észrevenni. Legutóbb a Sin City keverte a rajzolt és a mozgó képeket fantasztikus eleggyé, a japán képregény, a manga pedig a Mátrix trilógia alapjait fektette le, promóciójának szerves részét alkotta a mozikban vetített előzetes anime (a képregényből készített rajzfilm). Ha már a mangáknál tartunk: talán nincs még egy képregénytípus, amelyiknek enynyire vegyes lenne a megítélése, pedig a manga szerephez jutott a kortárs képzőművészetben is, és azt se felejtsük el, hogy Japánban a nemzeti kultúra szerves részének tekintik.

Kétségtelen, hogy hozzánk a – szintén több évtizedes hagyományú – nyugat-európai képregények is jókora késéssel érkeztek, nemhogy a japán mangák. Az utóbbiakat övező homály eloszlatására tesz sikeres kísérletet a Jószöveg Műhely Manga című, frissen megjelent kötete, amely a mangák kötési hagyományait követve jobbról balra köttetett, és pontosan így is olvasandó. A rengeteg rajzzal és fotóval illusztrált könyvből nemcsak a leghíresebb rajzolókat ismerhetjük meg, hanem a rajzok köré épült kultusz összetevőit és a manga történelmi gyökereit is.

Az első mangát, azaz „mókás képet” a 12. században rajzolta egy szerzetes, hogy a cenzúra megkerülésével bemutathassa a császári udvar visszásságait. Japánban többmilliós eladásokat produkálnak a mangarajzolók képregényei. Sikkes ezeket olvasni, ahogy háziasszonyok is átvirrasztanak egy-egy éjszakát egy Manga Caféban, kedvenc hősük történeteit bújva. A könyv legizgalmasabb részei azok, amelyeknél a mangaimádat társadalmi és pszichológiai oldalára térnek ki a szerzők. Nem állítanám, hogy az európai szemmel sokszor érthetetlennek tűnő japán viszonyokat teljes mértékben megértheti az olvasó ebből a könyvből, de legalább több darabját megismeri annak a kirakósnak, amit úgy hívnak, hogy japán lélek.

Jérôme Schmidt–Hervé Martin Delpierre: Manga, fordította: Hajós Katalin, Jószöveg Műhely Kiadó, 2006, 182 oldal, 5490 forint

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.