A képregénykultúra egyre inkább teret hódít Magyarországon is, és ez esetben valóban kultúráról van szó. A képregény már régen túllépett a gyermekmese határain, a többi művészeti ágra gyakorolt hatását nem lehet nem észrevenni. Legutóbb a Sin City keverte a rajzolt és a mozgó képeket fantasztikus eleggyé, a japán képregény, a manga pedig a Mátrix trilógia alapjait fektette le, promóciójának szerves részét alkotta a mozikban vetített előzetes anime (a képregényből készített rajzfilm). Ha már a mangáknál tartunk: talán nincs még egy képregénytípus, amelyiknek enynyire vegyes lenne a megítélése, pedig a manga szerephez jutott a kortárs képzőművészetben is, és azt se felejtsük el, hogy Japánban a nemzeti kultúra szerves részének tekintik.
Kétségtelen, hogy hozzánk a – szintén több évtizedes hagyományú – nyugat-európai képregények is jókora késéssel érkeztek, nemhogy a japán mangák. Az utóbbiakat övező homály eloszlatására tesz sikeres kísérletet a Jószöveg Műhely Manga című, frissen megjelent kötete, amely a mangák kötési hagyományait követve jobbról balra köttetett, és pontosan így is olvasandó. A rengeteg rajzzal és fotóval illusztrált könyvből nemcsak a leghíresebb rajzolókat ismerhetjük meg, hanem a rajzok köré épült kultusz összetevőit és a manga történelmi gyökereit is.
Az első mangát, azaz „mókás képet” a 12. században rajzolta egy szerzetes, hogy a cenzúra megkerülésével bemutathassa a császári udvar visszásságait. Japánban többmilliós eladásokat produkálnak a mangarajzolók képregényei. Sikkes ezeket olvasni, ahogy háziasszonyok is átvirrasztanak egy-egy éjszakát egy Manga Caféban, kedvenc hősük történeteit bújva. A könyv legizgalmasabb részei azok, amelyeknél a mangaimádat társadalmi és pszichológiai oldalára térnek ki a szerzők. Nem állítanám, hogy az európai szemmel sokszor érthetetlennek tűnő japán viszonyokat teljes mértékben megértheti az olvasó ebből a könyvből, de legalább több darabját megismeri annak a kirakósnak, amit úgy hívnak, hogy japán lélek.
Jérôme Schmidt–Hervé Martin Delpierre: Manga, fordította: Hajós Katalin, Jószöveg Műhely Kiadó, 2006, 182 oldal, 5490 forint
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.