Széles a befektetési alapok palettája

Az év első kilenc hónapjában közel harmadával, 223-ra nőtt a befektetési alapok száma a magyar piacon, miközben az itthon is forgalmazott külföldi alapoké már meghaladja a 150-et. A piac további nagyobb bővüléséhez ugyanakkor a szakértők szerint az értékesítési csatornák megnyílására volna szükség, hiszen mint mondják: a forgalmazás kulcsfontosságú a magyarországi befektetésialap-kezelői tevékenység fejlődésében. Amely szolgáltatók ezt a jelenséget nem fogadják el, behozhatatlan hátrányba kerülnek – hangzik egyes piaci szakértők véleménye. Nyugaton már tetten érhető ez a tendencia: míg Európában 2003-ban csupán a forgalom 13 százalékát tette ki ez az alternatív csatorna, addig egy évvel később már 15 százalék volt az arány, s azóta is folyamatosan nő. Sőt a tengerentúlon és Nagy-Britanniában a befektetési alapok értékesítése 60-70 százalékban független ügynökökön és ügynöki hálózatokon keresztül valósul meg.

Próbálkozások persze vannak hazánkban is, hiszen például a Concorde-nál és a Citibanknál is megtalálhatók idegen alapkezelők konstrukciói – bár az utóbbinál ennek az az oka, hogy saját befektetési alapokkal nincs jelen a piacon –, s a HVB, a Raiffeisen és a CIB Bank is befogad konkurens termékeket. (A HVB például összesen hat alapkezelő száz alapját forgalmazza, a bankcsoporthoz tartozó CA IB és Európa, illetve az anyabank alapkezelőjének, a Pioneernak az alapjai mellett az Aegon, a BB, a Concorde, a CSAM konstrukcióit, míg a Raiffeisen három „idegen” alapkezelő 14 alapját teszi elérhetővé a fiókhálózatában az ügyfelek számára.

A CIB pedig az Európa Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeit forgalmazza a sajátjain kívül.) Bár arra vonatkozóan adatokat nem kaptunk az egyes bankoktól, hogy a forgalmazáson belül mekkora szeletet hasítanak ki a nem saját befektetési alapok, egyes piaci vélemények szerint ez még igencsak marginális szerepet játszhat; a hitelintézetek 95 százalékban a saját termékeiket árusítják. Igaz, egyes alapkezelők– miután nincs banki hálózatuk – rákényszerülnek arra, hogy a termékeiket más helyen próbálják eladni – emelte ki Temmel András, a Bamosz főtitkára. Idesorolható például az Aegon, a Credit Suisse vagy az ING.

A hitelintézetek egy része azonban ragaszkodik a saját, illetve az anyabankjához tartozó termékekhez; így például az MKB Banknál a BayernInvest Luxembourg hat alapjához, összesen 15 különböző részalapjához lehet a fiókoknál hozzájutni, s a kínálat további öt-hat alappal bővülne. Az OTP Banknál is a saját termékek érhetők el, mint ahogy a K&H Banknál is; bár az utóbbi hitelintézetnél – mint fogalmaztak – folyamatban van a „nyitás”, de egyelőre bővebb információval nem kívántak szolgálni. Az Erste Bank is jelenleg a saját, illetve az Espa (Erste Sparinvest) befektetési jegyeit forgalmazza, ám novemberben elindították Hozam Plaza elnevezésű új szolgáltatásukat, amelynek keretében több alapkezelő termékét is elérhetővé kívánják tenni magánszemélyek számára. A Hozam Plaza Magyarországon az első befektetési jegyek forgalmazására szakosodott online áruház, jelenleg hét alapkezelő (Aegon, Budapest, CIB, Erste, Espa, ING, Quaestor) 53 befektetési alapját forgalmazza. Az ügyfelek részére a befektetési és számlavezetési szolgáltatást az Erste Bank Befektetési Zrt., a Hozam Plaza szolgáltatója és üzemeltetője nyújtja. A Hozam Plaza a befektetési jegyek puszta adásvételén túl az invesztíciós döntések meghozatalához szükséges adatokat és információkat is szolgáltatja a felhasználóinak, az átláthatóságot és a közérthetőséget mindenkor szem előtt tartva.

Érdekes módon a privát banki ügyfelek esetében jóval szélesebb a kínálati paletta, vagyis az egyes hitelintézetek ebben a szegmensben jóval könnyebben „nyitják meg” értékesítési csatornáikat az idegen termékek előtt. Mindezt egyes szakemberek a privát banki ügyfelek növekvő igényeivel magyarázzák, amelyeknek a bankok is kénytelenek eleget tenni. Igaz, ez a nyitás elsősorban a devizaalapú termékek irányában figyelhető meg; ez abból a szempontból érthető is, hogy ezt a kört – szemben a hazai konstrukcióknál tetten érhető alacsony értékesítési és visszaváltási jutalékkal – magasabb, 2–5 százalékos belépési jutalék jellemzi. Az alacsony forgalmazási díjak ezáltal versenyelőnyt jelentenek a belföldi alapok számára, a közvetlen értékesítési jutalékok hiánya ugyanakkor nehézzé teszi a független értékesítési hálózatok piacra lépését. Az összehasonlításnál persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy az alap- és letétkezelői díjak magasabbak a hazai konstrukcióknál, különösen a pénzpiaci és a kötvényalapoknál, mivel a disztribúciós költség itt jelentkezik az alapkezelőknél. Míg Magyarországon 1–1,5 százalékos alapkezelői díjjal kalkulálhat az ügyfél, addig külföldön 0,5-essel.

Az értékesítési jutalékrendszernek változnia kellene – véli Temmel András, ám úgy látja, csak az idézhet elő változást, ha a hazai és a külföldi termékek között kiéleződik a hozamverseny. A nemzetközi diverzifikáció felé mindenesetre egyre többen kacsingatnak, hiszen az elmúlt hónapok hozamalakulásai is bebizonyították: jól jöhet a külföldi kitettség. Lépések mindenesetre történtek – jegyezte meg a főtitkár –; ezt jelzi, hogy a privát banki ügyfelek számára jóval nagyobb a kínálati paletta. A Raiffeisen Bank privát banki ügyfelei például már nyolc befektetésialapkezelő 129 befektetési alapjai között válogathatnak, amelyek között forint-, dollár-, euró- és jenalapú is található. A hazai alapkezelők közül az Aegon, a Budapest, az Európa (CA IB), a Concorde és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő, a nemzetköziek közül pedig a Raiffeisen Capital Management, az ING és a Credit Suisse Asset Management érhető el. Az MKB Bank a privát banki ügyfelei számára a külföldi alapkezelők teljes termékpalettáját biztosítja egyéni szelekció alapján, míg a hazánkban regisztrált külföldi alapokhoz a forgalmazási szerződés alapján juthat majd az érdeklődő – mondták érdeklődésünkre a hitelintézetben. A HVB Banknál pedig a Pioneer alapok teljes palettájáról szemezgethetnek a privát banki ügyfelek.

Új kliensek megnyerését szolgálhatnák a külföldön már bevált független befektetésialap-butikok is, amelyek a jelenlegi lehetőségekhez képest szélesebb kínálatot nyújthatnának, azaz akár több mint száz alap is szerepelne a palettán, s itt jóval nagyobb hangsúlyt kaphatna a tanácsadás is.