Nyesz: itt az első határidő

Alig másfél hetük maradt azoknak, akik még az idén élni szeretnének a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) nyújtotta adókedvezménnyel és kamatadómentes befektetési formával. Az állami támogatás a befizetések 30 százaléka, de évente legfeljebb 100 ezer forint – ennek maximális kihasználásához 333 333 forintos befizetés szükséges –, míg a 2020 előtt öregségi nyugdíjra jogosultak esetében a plafon 130 ezer forint, ez 433 333 forintos befizetéssel szerezhető meg. Igaz, az adótámogatást nem közvetlenül, hanem az előtakarékossági számlán kapja kézhez az illető, a nyeszen gyűjtött öszszeghez pedig – adófizetési kötelezettség nélkül – csak a nyugdíjkorhatár elérésekor vagy nyugdíjba vonuláskor, de minimum három év takarékoskodás után lehet hozzájutni. Fontos mérlegelési szempont lehet egyeseknek, hogy a támogatás független az egyéb – például önkéntes pénztári, életbiztosítási – adó-visszaigénylésektől, azaz összesen akár 260 ezer forintot is visszakaphat a magánszemély az szja-összegből, amennyiben mind önkéntes nyugdíjpénztárban, mind nyeszszámlán megtakarít. Az adókedvezmény, illetve a kamatadómentes befektetési forma láthatólag egyre többeket terelt a nyesz felé, a számlát kínáló bankok – amelyek közül többen is DM-levélben hívták fel ügyfeleik figyelmét év végén a nyeszre – egybehangzóan az érdeklődés megugrásáról számoltak be. A tapasztalatok szerint a magánszemélyek átlagosan az adóoptimalizáláshoz szükséges 300–500 ezer forint közötti öszszeggel nyitják a számlát, de számos banknál van több millió forintos befizetésre is példa.

Az 50-es korosztály térnyerése figyelhető meg a nyesz terén; a Budapest Banknál például sok olyan ügyfél nyit számlát, aki viszonylag közel van a nyugdíjkorhatárhoz, míg az IEB-nél 40–50 év közé tehető a kliensek átlagos életkora. Az Erste Befektetési Zrt.-nél a legfiatalabb nyeszszámlával rendelkező ügyfél 20, a legidősebb 84 éves, az átlagéletkor pedig 56 év. Az 59 évesek vannak legtöbben, vagyis azok, akik pont három év múlva érik el az öregségi nyugdíjat – jegyezték meg. Hasonló tendencia figyelhető meg az OTP-nél is: a számlát nyitók elsősorban az 50–65 év közötti korosztályból kerülnek ki, és egyre több nyugdíjas nyit nyeszszámlát.

Ami a megtakarítások megoszlását illeti, a kockázatmentes konstrukciók viszik a prímet – számoltak be a hitelintézetek.

Költségek

A nyesznél felszámítható számlavezetési díjat az állam évi kétezer forintban és egy százalékban maximálja, emellett minden befizetés után az első tranzakciót ingyenesen kell szolgáltatniuk a bankoknak.

Az előtakarékossági támogatás önálló, így az önkéntes nyugdíjpénztári tagság mellett is további adókedvezményre jogosít

A befektető szabadon oszthatja meg a megtakarításait a különböző értékpapírok között (belföldi tőzsdei részvény, államkötvény, diszkontkincstárjegy, vállalati és banki kötvény, befektetési alap, betét)

Nem kell nyereség-, illetve osztalékadót fizetni a nyeszbefektetéseken képződő hozamok után-->