Elkapkodták a becses kéziratokat

Hamarosan beindulnak az idei könyvárverések, ám egyelőre aligha számíthatunk olyan ritkaságokban gazdag anyagokra, mint amilyenek a múlt év végi aukciókat jellemezték. A Központi Antikvárium novemberben tartott 100. jubileumi árverésén (VG, 2006. november 13., 15. oldal), valamint az új szereplőnek számító Alexandra Antikvárium december 16-i aukcióján is rendkívül értékes kínálatból válogathattak az antik könyvek és papírrégiségek kedvelői. A Honterus Antikvárium december 8-i, 68. árverésén pedig a gazdag választékban kultúrtörténeti, természetrajzi, irodalmi érdekességek, valamint értékes kéziratok szerepeltek.

A Központi 100. aukcióján egy kivétellel az összes tétel elkelt. A legmagasabb áron, 2,8 millió forintért egy 1657-es kiadású, számos magyarországi vonatkozású térképet tartalmazó atlasz kelt el (93.), amely 2,5 millió forintról indult. Ezenkívül egyéb milliós tételek is gazdára találtak. A második legdrágább kötet Decsy Sámuel A Magyar Szent Koronának és ahoz (sic!) tartozó tárgyaknak históriája című, 1792-ben publikált munkája volt 2 millió forintért (27.; ez az összeg megegyezett a kikiáltási árral). Bél Mátyás 18. századi polihisztor Magyarország vármegyéinek történeti-topográfiai leírását tartalmazó munkája, a Notitia Hungariae novae historico-geographica 1735–37-es bécsi kiadását (4.) 1,8 millió forintért ütötték le.

A milliósnál szerényebb árkategóriában is volt miből mazsolázni. Komoly licit alakult ki például a Kós Károly sztánai műhelyéből származó Atila királról ének című kötetért (49.), amely 80 ezer forintos induló ár után 220 ezerért kelt el. Ennél is komolyabb érdeklődést váltott ki Márai Sándor első megjelent kötete (57.), amelyet szülővárosában, Kassán adtak ki 1918-ban, és amely a 60 ezer forintos kikiáltási ár közel hatszorosáért (!), 340 ezer forintért talált gazdára. A kínálat talán egyik legszebb darabjának, Gyulafehérvári Pál erdélyi fejedelmi címerfestő címeresfüzetének ára pedig 200-ról 260 ezerre kúszott fel (67.).

Az Alexandra árverésének legnagyobb szenzációja kétségtelenül Móricz Zsigmond 1929-es, részben publikálatlan naplója volt (105.), ennek árát a 2 milliós kikiáltás után 5,5 millió forintra hajtotta fel a licitálás. A Móricz-kéziratot – akárcsak az aukción szereplő többi 11-et – védetté nyilvánították a szakértők. Hasonlóan borsos áron, 3,4 millió forintért talált gazdára Berzsenyi Dániel Döbrentei Gáborhoz írt, 1830 márciusában kelt levele (101.). Madách Imre pesti utazásairól szóló 1838-as levele (104.) is szép árnövekedést produkált, az 1,5 milliós kikiáltásról egészen 2,4 millióig jutott. Az Alexandránál igazi történeti ínyencségekhez is hozzá lehetett jutni „akár már” pár százezer forintért. Ilyen volt többek között az a Rákóczi-szabadságharc idején Ung vármegyéhez intézett magyar nyelvű levél (100.), amelyen Bercsényi Miklós kézjegye és pecsétje látható.

A Honterus december 8-i árverésén a 494 tétel közel négyötöde gazdára talált. Az egyik legértékesebb darab Veresmarti Mihály 17. századi katolikus hitszónok két, egybekötött munkája volt (476.), amelyet 1639-ben, illetve 1641-ben adtak ki Pozsonyban. A tétel a 290 ezer forintos kikiáltási áron kelt el. A kéziratok és egyéb nyomtatott kordokumentumok között viszont már jóval kisebb összegekért kiáltottak ki ritka és érdekes darabokat. Ilyen volt például I. Ferenc magyar király és gróf Hadik András 1809-ben, Pozsonyban nyomatott nyilatkozata (239.), amely a magyar nemesi felkelés leszereléséről és az uralkodó köszönetnyilvánításáról szól. Az irat 12 ezer forintos induló ár után 20 ezer forintért kelt el. A fentiek mellett az aukción még olyan „egzotikus” darabokért is versenghettek a vásárlók, mint Philip Miller 18. századi kertművelő szakmunkája, a The Gardeners Dictionary (307.), amelyet 1731-ben Londonban adtak ki. A művet 60 ezer forintos kikiáltás után 80 ezerért adták el.