Talajt vesztő egészségkasszák

Június elsejétől az adóváltozások szerint jövedelemnek minősül számos, eddig a pénztárakon keresztül adómentesen igénybe vehető szolgáltatás. Hatásaiban nagyobb mérvű változás, hogy az egészségügyi reform kapcsán az egészségkasszák jövőbeli funkciója is megkérdőjeleződött.
Júniustól a „napi” költés helyett előtakarékoskodásba kezdhetnek az egészségpénztári tagok – legalábbis ezt a választ adták a kasszák lapunk jövőt firtató körkérdésére. Lukács Marianna, a Patika Egészségpénztár vezetője diszkriminatívnak tartja az adómentesség eltörlését. Miközben az önkéntes nyugdíjpénztári kifizetések felhasználására nem vonatkozik korlátozás, az egészségpénztári szolgáltatások köre júniustól tovább szűkül – mutatott rá. (Ez év januártól a munkáltatói hozzájárulások összege a minimálbér 130 százalékáról 20 százalékra – jelenleg 13 100 forintra – csökkent.)
A törvényhozók a pénztárak legdinamikusabban bővülő részét csonkítják meg: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikái alapján a sport- és sporteszköz-finanszírozás kiadásai 2005-ben a 21,7 milliárd forintos szektorköltés 16,11 százalékát (3,5 milliárd forintot) tették ki, arányaiban több mint háromszorosát az egy évvel korábbi 5,47 százaléknak. Ennél is meggyőzőbb adat, hogy a 93 ezer tagjával piacvezető OTP Egészségpénztár 1100 millió forintos szolgáltatási kiadásaiból 2006 első fél évében már 22,6 százalékkal (250 millió forinttal) részesültek a sporttal kapcsolatos kiadások.
A jövőt tekintve súlyos problémát jelent, hogy a sport- és sportszer-finanszírozás korlátozásával mindinkább betegségpénztári jelleget öltő szektorban az aktív fiatal népesség egyre kevésbé találhatja meg az egészség megőrzéséhez legmegfelelőbb adómentes béren kívüli juttatásokat. Ezzel szemben a korábban a kasszákon keresztül megszerezhető adómentes juttatások nagy részét továbbra is el lehet érni, csak immáron üdülési utalvánnyal. A változás egyértelműen bizonyítja, hogy az egészségkasszák képtelenek voltak megfelelően lobbizni – fejtette ki a közelmúltban Studinczky Ferenc, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.
A sportolással kapcsolatos kiadások adómentességének megtartásáért a pénztárak fontolgatják a törvény módosítását – közölte Studinczky Ferenc.
Az adóváltozások mellett az egészségpénztári rendszer működését kérdőjelezheti meg a tervbe vett több-biztosítós rendszer bevezetése. A biztosítók mellett ugyanis értelmét vesztenék a kasszák által kínált szolgáltatások.
Van esély a rendszer túlélésére. Elképzelhető ugyanis, hogy a kötelező tb-járulék egy részét magán-egészségpénztárba fizetnék az biztosítottak. (A mintát az 1997. évi nyugdíjreform adná.) Ebben a modellben komoly szerep juthat az évtizedes tapasztalattal rendelkező, 650 ezres ügyfélbázisú egészségpénztáraknak. Ezek ugyanis szinte mindenben megfelelnek az egészségbiztosítás technikai követelményeinek, leszámítva a kockázatmenedzseléshez szükséges adatokat és erőforrásokat. VG