Már elavult az uniós direktíva
A kelet-közép-európai országok sorra szembesülnek a jogharmonizáció és a szabályozás árnyoldalaival – fogalmazott lapunknak Nagy Csaba, az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke, aki egyúttal az Európai Nyugdíjcélú Megtakarításokat Kezelő Szervezetek Szövetsége (EFRP) régiós érdek-képviseleti fórumának irányítását is ellátja. A bővülés ellenére ugyanis az Európai Unió a régi tagállamokra szabva, egyoldalúan alkotja a nyugdíjrendszerre vonatkozó direktíváit.
A cseh, lengyel, magyar és szlovák szakemberek nehezményezik, hogy a térségben sikeresen elindult nyugdíjpénztári rendszerhez nem illeszkedő nyugdíjdirektívák kényszerű bevezetését az Európai Bizottság nem megfelelő teljesítésnek minősítette – hangsúlyozta Nagy Csaba. Miközben a kialakított megoldások a régebbi tagállamok számára is példamutatóak lehetnének.
A kelet-közép-európai „kötelező”, illetve „önkéntes” egyéni szerződésen és számlán alapuló nyugdíjrendszerek struktúrája és működése ugyanis sok tekintetben eltér a nyugat-európai „foglalkoztatói” nyugdíjalapok sajátosságaitól. A figyelmeztetést többen a nemzeti autonómiába, szociális rendszerekbe való beavatkozásként és az unió alkotmányával is ütköző előírásként értékelik – magyarázta az ügyvezető igazgató.
A régió országainak gazdasági fejlődését, illetve a maastrichti kritériumok teljesítését nézve hátrányt jelent, hogy a nyugdíjpénztárakba – a társadalombiztosítási járulék helyett – megfizetett tagdíjakat, szemben a 2006-ig érvényes szabályozással, nem lehet figyelembe venni az államháztartási deficitet csökkentő tényezőként. Ez elsősorban Szlovákiát érinti, amely a legközelebb áll az euró bevezetéséhez, de a 3 százalékos deficitet túllépő többi tagállam kedvezőtlen megítélését is javítaná a korrekció. A nyugdíjszolgáltatások megindítása után érzékeljük majd igazán az úgynevezett esélyegyenlőségi direktíva kedvezőtlen hatását, amely férfiak és nők számára egységes (uniszex) halandósági táblák alkalmazására és egységes elvű járadékok folyósítására kötelezi a nyugdíjpénztárakat, bár szembeötlő különbség van a nők és a férfiak várható élettartama között.
„A térségben fontos teendőként állítottuk magunk elé a befektetési elvek liberalizálását, a prudens szabályozás kialakításában ugyanakkor Nyugat-Európával tökéletesen egyetértünk” – jegyezte meg Nagy Csaba. A térség néhány tagállamában még kvantitatív szabályozás él – a leglátványosabb példa talán Lengyelország esete, ahol 5 százalékban korlátozzák a külföldi instrumentumok arányát –, de a befektetési szabályozás alapján liberális magyar pénztárakat az euró bevezetése előtt az árfolyamkockázat is akadályozza a nagyobb arányú külföldi értékpapírok beszerzésében. Mindez meglehetősen nehézzé teszi a hozamok, a nyugdíjalapok teljesítményének összehasonlítását is.
Ez év június elején Brüsszelben tartja az EFRP kelet-közép-európai fóruma a következő ülését, ahol az eddig felmerült kérdésekre próbálnak választ adni a szakemberek – fogalmazott Nagy Csaba, aki arra számít, hogy a régió nyugdíjrendszereivel összefüggő kérdések – az eddigi izolált erőfeszítéseikkel szemben – az unió döntéshozó testületei előtt kedvezőbb elbírálást kapnak.
Ami a hazai nyugdíjpénztári szegmens kihívásait illeti, az idei évtől a tagdíjat már nem a magánnyugdíjpénztáraknál, hanem az adóhatóságnál vezetett pénztári alszámlákra kell befizetni, s azt az államkincstár utalja át. Júniusra kiderül, hogy a központi beszedés a pénztárak működésében milyen zökkenőket okoz – mutatott rá az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója. A változások fő célkitűzése végső soron a pénztártagok pénztárcájának megkímélése volt, hiszen az APEH felé teljesített elektronikus bevallások a magánnyugdíjpénztárak működési költségeinek jelentős csökkenését eredményezik. Ezzel párhuzamosan a pénztárak belső szervezeti korszerűsítése is napirenden van, amelyek így kívánnak eleget tenni a törvényben megállapított költséghatárnak (az egyéni számlára 2008-tól a befizetett összeg legalább 95,5 százaléka kerülne, míg a pénztárak díjterhelési mutatója 1 százalékra csökkenne).
