Megfelelő indításnak tekinthetők a BÁV és a Nagyházi első tavaszi aukciói. A BÁV március 20-án és 21-én árverezett ékszereket, grafikákat és kisplasztikákat. A két nap majdnem 20 millió forint összbevételt hozott. A Nagyházi március 27-én és 28-án tartott aukciót műtárgyakból, illetve 19. és 20. századi festményekből. Az itteni leütések összege több mint 54 millió forintot tett ki, ennek egy részét jótékony célra ajánlották fel a szervezők (VG, március 26.).
A BÁV-nál a sikeresen aukcionált tárgyak számát tekintve az ékszerek vitték el a pálmát, hiszen a száznyolcvan tételnek kevesebb mint negyede nem talált gazdára. Igazán nagy mértékben az olcsóbb ékszerek ára nőtt. Az abszolút győztes az az arany art deco karkötő (156.), amelynek kikiáltási ára 206 ezer forint volt, s négyszázhúszezer forintnál koppant a kalapács. Nem talált viszont gazdára többek között az aukció legdrágább tétele, az 1 200 000 forintért kínált női szolitergyűrű (157.).
Bár a leütések számát tekintve a második napi grafikai és kisplasztikai árverések bevétele nem érte le az ékszerekét, az összleütési érték lényegesen kevesebbel maradt el az összkikiáltási értéktől, mint az utóbbiak esetében. Igazán jelentősen a pár ezer forintról induló plakettek ára emelkedett, ezeknél nem volt ritka a négyszeres-ötszörös, de akár a nyolcszoros értéknövekedés sem, mint például egy 19. századi francia darab esetében (141.), amelynek ára kétezerről 18 ezer forintra ment fel. Schikedanz Albert egy tengerparti részletet ábrázoló akvarellje (13.) 12 ezer forintról indult, és 70 ezer forintos leütési árat ért el. A második nap sztárja azonban mindenképpen Egry József volt: Pihenő (70.) című munkája 1,5 millió forintért kelt el, ez a 350 ezres kikiáltáshoz képest négyszeres növekedést jelent.
A Nagyházi 27-ei festményaukciója 26,5 millió forintos összbevételt hozott. A legmagasabb áron elkelt tétel Neogrády László Téli alkony című alkotása (166.) volt, amelyet 280 ezer forintos indulás után 700 ezer forintért vettek meg. Ezt követi Iványi-Grünwald Béla Lovasok a tájban című olajképe (142.), 600 ezer forintos leütéssel. Bár kisebb áron kelt el, de nagyon szép növekedést produkált Páll Lajos erdélyi festő Korond című akvarellje, amelyet 50 ezer forintért kiáltottak ki, de végül 130 ezer forintért kelt el.
A látványosabb darabokat egyébként a 28-i műtárgyárverés vonultatta fel a Nagyházinál. Az egyértelmű favorit a 2,8 millió forintos kikiáltási árú 15–16. századi német láda volt (536.), amely végül ennek közel kétszereséért, 4,6 millióért talált gazdára. A másik hasonló árkategóriában elkelt tétel egy 18. századi holland (?) emeletes írószekrény (516.) volt, amelyért 2 millió forintig licitáltak. Bár jóval szerényebb összegért kelt el, annál látványosabb árnövekedést ért el az a 19. századi festett Gömör vidéki láda (594.), amely 20 ezer forintról egészen 80 ezerig jutott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.