Fiókokból nem állunk rosszul
Ami a hálózat méretét illeti: a McKinsey adatai szerint 2006-ban egymillió lakosra 324 értékesítési egység jutott, míg tíz évvel korábban még csak 230. Ez az érték – amely tartalmazza a nagyjából 1600 takarékszövetkezeti fiókot is – egyáltalán nem tekinthető rossznak, hiszen az EU15-nél tavaly 431-es átlagot regisztráltak, Nagy-Britannia és a skandináv államok értékei pedig már most elmaradnak a magyarországitól. (Az egy főre jutó fiókszám alapján egyébként Svájc és Ausztria jár az élen ötszáz feletti fiókszámmal, ám a McKinsey szerint e két állam már tipikusan „túlfiókosítottnak” tekinthető.)
A magyar fiókhálózat koncentrációja ugyanakkor nagymértékben csökkent az elmúlt tíz évben: a piacvezető OTP Bank stabilan őrzi első helyét a több mint 400 értékesítési egységével, ugyanakkor részesedése 1996 óta nagyjából harmadával csökkent.
Az egyéb értékesítési csatornáknál – áll az elemzésben – szintén jónak tekinthető a hazai helyzet. A telefonos banki szolgáltatások gyakorlatilag minden ügyfél számára elérhetők, a legtöbb bank üzemeltet call centert, és nyújt mobilbanki szolgáltatásokat is. Az internetbankolásnál már nem ennyire egyértelmű a helyzet: a viszonylag szerény internetpenetráció és az ügyfelek alacsony tájékozottsági szintje jelentősen gátolja a további fejlődést, pedig a szolgáltatók már kellőképpen felkészültnek tekinthetők ennek a csatornának a kihasználására is. A hazai piacon 14 bank ajánl ügyfeleinek internetbanki szolgáltatást.
Ami a harmadik szereplők – többnyire ügynökök – értékesítésben betöltött szerepét illeti, a McKinsey szerint azok elsősorban Budapesten és a nagyobb városokban koncentrálódnak, és jellemzően specifikus termékekre – bankbiztosításra, jelzáloghitelekre – összpontosítanak. A belépési korlátok nem erősek ebben a szegmensben, ám jövőbeli súlya az értékesítésen belül elsősorban a bankok értékesítési stratégiájának a függvénye lesz. BM
