Újjáépítés százmilliárdokból: mindenkinek Ukrajna számláját kellene fizetnie, az adófizetőktől a vállalatokig – kiderültek a titkos terv részletei
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egy 800 milliárd dolláros, tízéves újjáépítési tervvel készül Ukrajna helyreállítására a háború lezárása után. A nagyszabású elképzelés egyelőre egyetlen, nehezen teljesülő feltételen áll vagy bukik: a fegyverszüneten.
Az EU és az Egyesült Államok 800 milliárd dollárnyi köz- és magánforrást próbálna mozgósítani Ukrajna újjáépítésére – derül ki egy frissen nyilvánosságra hozott, 18 oldalas dokumentumból.
A tíz évre szóló terv célja, hogy Ukrajna az azonnali válságkezelésből fokozatosan önfenntartó növekedési pályára álljon, miközben gyorsított úton közelít az EU-tagság felé.
A javaslatot az Európai Bizottság január 22-én juttatta el a tagállamoknak, és az uniós vezetők csúcstalálkozóján is napirendre került.
A finanszírozási keret 2040-ig futna, egy azonnali, 100 napos operatív tervvel kiegészítve. A gond az, hogy mindez egyelőre elméleti: a stratégia nyíltan feltételezi a biztonsági garanciák meglétét, miközben a harcok folytatódnak.
A rekonstrukció szakmai tanácsadója, a BlackRock szerint a háború alatt aligha várható tömeges tőkebeáramlás.
Egy nyugdíjalap számára gyakorlatilag lehetetlen egy háborús övezetbe fektetni
– közölte Philipp Hildebrand, a cég alelnöke Davosban, hangsúlyozva: a befektetéseknek időben is ütemezettnek kell lenniük.
A terv egy 20 pontos amerikai békekoncepció része, és nem katonai útitervet, hanem gazdasági átmenetet vázol fel. A dokumentum az Egyesült Államokat nem egyszerű adományozóként, hanem stratégiai gazdasági partnerként pozicionálja, amely hitelességi horgonyként és magántőke-mozgósítóként lép fel. Ennek jegyében amerikai vállalatok közvetlen részvételével számolnak az ukrajnai projektekben.
A következő tíz évben az EU, az USA és nemzetközi pénzügyi intézmények – köztük az IMF és a Világbank – 500 milliárd dollárnyi forrást irányoznának elő.
Az Európai Bizottság emellett 100 milliárd eurót tervez Ukrajnának a 2028-tól induló hétéves költségvetésből, amely 207 milliárd eurónyi beruházást hívhatna le.
Washington egy külön amerikai–ukrán újjáépítési befektetési alapon keresztül mozgósítana tőkét, konkrét összeg megjelölése nélkül, főként kritikus ásványkincsekbe, infrastruktúrába, energiába és technológiába fektetve.
A diplomáciai háttér is mozgolódik: háromoldalú egyeztetés várható Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között Abu-Dzabiban, miközben a háború a negyedik évfordulója felé közeledik. A pénz tehát készen áll, a kérdés csak az, mikor hallgatnak el a fegyverek.
Titokban akarták tartani az újjáépítési tervet
Az ügyről Orbán Viktor már korábban is lerántotta a leplet: az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóját követően azonnal közölte, hogy az uniós vezetők egy titkos dokumentumot kaptak, amely a százmilliárdos tervről szólt. Szerinte ez a lépés hosszú távú eladósodást jelent, és a mellbe rúgáshoz hasonlította azt, hogy az EU nem enyhítette az ukrán fél követeléseit, amelyekben további, mintegy 700 milliárd dolláros hadikiadást is említenek.
A miniszterelnök emellett azt állította, hogy a dokumentum szerint Ukrajna 2027-ben csatlakozhatna az EU-hoz, amit Magyarország ellenez, és szerinte ez a döntés politikai következményekkel jár Magyarország számára is.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország ellenezni fogja Ukrajna uniós tagságát és az ilyen mértékű közös finanszírozást is. Szerinte ugyanis az ukrán fél aktívan szerepet próbál vállalni a magyarországi kampányban, mert számára stratégiai érdek, hogy a hazai politikai viszonyok Ukrajna-barát irányt vegyenek.
Váratlan esemény történt a rendkívüli EU-csúcson, Orbán Viktor azonnal kiállt a nyilvánosság elé: titkos ukrán dokumentumot tárt fel – Brüsszel ledobta az atombombát
Az uniós állam- és kormányfők brüsszeli ülését követően élesen fogalmazott a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor szerint az Európai Unió elfogadta Ukrajna 800 milliárd dolláros (mintegy 280 ezermilliárd forintos) pénzügyi igényét, ami hosszú távon az unió eladósodásához vezethet. A kormányfő úgy látja, a döntés nemcsak pénzügyi, hanem politikai következményekkel is járhat Magyarország számára. Részletek az EU-csúcsról.
