Hatalmas a verseny a magyar bankszektorban - Van hely a piacon
Verseny van a magyar lakossági bankszektorban, egyes szegmensekben még erősebb is, mint az EU más országaiban, ezt támasztja alá a McKinsey által a Magyar Bankszövetség (MB) megbízásából készített tanulmány is - jelentette ki Erdei Tamás, a bankszövetség elnöke szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
Elmondta, a tanácsadó céget azzal bízták meg, hogy egy átfogó, független elemzést készítsen a magyar lakossági bankszektorban tapasztalható verseny intenzitásáról, hangsúlyt helyezve a verseny elmúlt időszakban jellemző dinamikájára és a magyar bankszektornak az európai országokhoz viszonyított teljesítményére. A verseny erőssége bármely termék esetében a piac telítettségétől függ. Magyarországon még korántsem lehet telítettségről beszélni, a mérlegfőösszeg/GDP arány nálunk 90-100 százalék, míg Európában meghaladja a 200 százalékot, a hitel/GDP arány pedig 70 százalék, a 180-200 százalékos európai átlaggal szemben - mondta a tanulmány főbb megállapításait ismertetve Erdei.
A piac fejlődésével és a penetráció növekedésével párhuzamosan csökkennek a marzsok, ami a tanulmány szerint a lakossági marzsok jelentős csökkenését vetíti elő Magyarországon a következő években. A lakossági hitelek 59 százalékos növekedésével párhuzamosan egyébként a marzsok átlagosan 46 bázisponttal csökkentek az elmúlt öt évben, ami tükrözi a verseny dinamikáját. Alapvetően nem igaz, hogy a magas koncentráció miatt nem tud érvényesülni a verseny: 2005-ben az eszközök kevesebb mint 44 százaléka tartozott a 3 legnagyobb szereplőhöz, s 70 százaléka a 10 legnagyobbhoz, ami jóval alacsonyabb, mint a hasonló nagyságú országokban (Belgiumban, Hollandiában, Csehországban vagy Portugáliában 53-76 százalék közötti volt). A fiókhálózat sűrűsége közepes, koncentrációja folyamatosan csökken, a korszerű elektronikus kapcsolódások pedig gyorsan nőttek, ami a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javítja. Az alap infrastruktúra és a koncentráció szempontjából nem lehet azt állítani, hogy nincs verseny - mondta Erdei Tamás.
A magyar banki megtérülés a tanulmány szerint összhangban van a piaci penetráció szintjével: még telítetlen a piac (több mint 3 millió 16 éven felüli lakosnak nincs bankkapcsolata). Az árakat befolyásolja az is, hogy kicsi piacon drágább előállítani egy terméket (egy magyarországi tranzakció értéke csupán tizede a németországinak, de költségtartalma ugyanaz). A bankok gyorsabb volumennövekedés esetén azonban gyorsabban csökkentik a költségeket, nagyobb hitelarány mellett az árak is, a nyereség is csökkenni fog a tanulmány szerint. A bankoknak is érdekük,hogy a fogyasztói érdekvédelem előre meghatározott normák alapján megerősödne Magyarországon - mondta az elnök. Erdei Tamás szerint a fogyasztóvédelem jó helyen lenne a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), de gondolkodnak a pénzügyi ombudsman intézményén is. Az elnök hangsúlyozta: az ügyfeleknek most is van döntési lehetőségük, ahhoz azonban, hogy a komplex pénzügyi szolgáltatások közül választani tudjanak, nagyobb tudatosságra volna szükség, amit ügyfélbarát szabályozással és megfelelő tájékoztatással segíthetnek a bankok.
Emellett szükségesnek tartanák ők is az alapszintű pénzügyi ismeretek oktatásának a bevezetését. A bankok javaslatot dolgoztak ki a THM és az EBKM összehasonlíthatóságának növelésére is, hogy megkönnyítsék a termékek összehasonlítását. A McKinsey tanulmánya szerint a lakossági körben a bankváltási ráta Magyarországon 10,4 százalék, míg az EU 25-ben 7,5 százalék. A közüzemi szolgáltatókkal a bankok szerint is problémák vannak olykor. Ennek megoldására egycsatornás megoldást javasolnak, a csoportos beszedési megbízást a szolgáltatóknak a Giróhoz kellene benyújtaniuk, a többivel nem lenne dolguk. Vannak olyan termékek is - például az államilag támogatott hitelek -, amelyek esetében a szabályozás nem engedi meg a bankváltást - jegyezte meg. A bankszövetség szerint a kormány által megbízott, Várhegyi Éva által vezetett banki szakértői bizottság által felvetett problémák egy részét önszabályozással is meg lehet oldani, ennek egyik eszköze lesz az őszre elkészülő etikai kódex. Más részükhöz (például a pozitív adóslista bevezetéséhez, amit a bankok nagyon fontosnak tartanak) jogszabály-változtatás szükséges.
Olyan javaslatok is vannak, amelyekkel a bankok szakmailag nem értenek egyet. Ilyen például a számla hordozhatóságának bevezetése, amely rendkívül nagy költségekkel járna, és a "beszélő számok" miatt nemzetközi transzfer problémákat okozna. A bankszövetség által életre hívott munkabizottságok a jövő csütörtökön véglegesítik a lakossági bankszolgáltatásokkal kapcsolatos javaslatokat, és a következő héten juttatják el a kormányfőnek. Erdei Tamás rámutatott: európai szinten is hasonló problémákkal küzdenek, nem véletlen, hogy az Európai Bizottság a versenyt, a határon átnyúló tranzakciókat, a kártyaüzleteket, a fogyasztók kiszolgáltatottságát vizsgálja.
