Van még erő a hazai tőzsdében

Túljutott a 27 000 ponton is a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 27 002 pontról várja a hétkezdést. Általános vélemény, hogy a BUX szakított eddigi oldalazó vagy éppen negatívan korrigáló csatornájával, és ha a nemzetközi piacokon pár napig megőrizhető az eufória, a magyar mutató is tovább emelkedhet. Ezt a lehetőséget erősíti az a tény is, hogy miközben a részvényindex a csúcsra ért, a hazai húzópapírok még messze vannak ettől.

Az indexet az elmúlt két kereskedési nap folyamán a több mint 7 százalékkal, 24 300 forintra dráguló Mol húzta, de az olajpapír ára messze van még a 26 665 forintos árcsúcsától, amelyet tavaly április 20-án ért el. (Múlt év június 13-ra viszont éves minimumára, 17 700 forintra esett a világ tőzsdéin végigsöprő korrekciós hullám hatására.) A magyar olajpapír az elmúlt egy évben 15,7 százalékkal drágult, miközben ugyanezen időintervallumban a 600 nyugat-európai vállalat részvényeinek teljesítményét mérő Stoxx 600 index olajszektorában a növekedés alig 3,3 százalékos volt.

Még nagyobb a különbség a bankpapíroknál. A Stoxx 600 bankszektori alindexének teljesítménye egy év alatt 4,5, az OTP ára viszont 45 százalékkal nőtt, az FHB-é pedig 79 százalékkal. Az OTP ez év május 4-én érte el 10 020 forintos történelmi árcsúcsát.

Szektortársaikkal összehasonlítva lehet találni kifejezetten jól teljesítő kisebb részvényeket is a hazai kínálatban: a nyugat-európai autóipari papírok 31 százalékkal erősödtek az elmúlt egy évben, míg a Rába árfolyama 128, a Linamaré pedig 103 százalékkal emelkedett. Rájárt viszont a rúd a hazai gyógyszerpapírokra. A Richter egy év alatt 4,1 százalékkal gyengült. Az Egis, a kisebb gyógyszerpapír egy év alatt 20 százaléknyit veszített árfolyamából, és ebben már benne van az elmúlt héten a felvásárlási híresztelésre realizált, utóbb enyhén korrigált 15 százalék körüli drágulás is. A nyugati szektortársak sem büszkélkedhetnek jelentősebb izmosodással, de mégis 0,9 százalékkal drágultak egy év alatt. VG

Az átsúlyozás mértéke nem ismert, de a magyar befektetési ház szerint a vételi hullám láttán jelentősen nőnie kellett a Mol súlyának (eddig 1,2 százalék volt), emiatt az indexet követő alapok kénytelenek voltak Mol-kitettségüket emelni.

A Concorde elméletét alátámasztja az is, hogy a tavalyi Gazprom-közkézhányad miatt emelkedő MSCI-indexsúlyra megrántott árfolyamhoz képest az orosz óriás jelenlegi ára 20-30 százalékkal alacsonyabb, márpedig az indexsúly meghatározásában a piaci kapitalizáció játszik nagy szerepet.

Ha a fenti elmélet helytálló, akkor viszont a Mol árfolyamának megugrása igen rövid távú hatású lehet.

Az átsúlyozás mértéke nem ismert, de a magyar befektetési ház szerint a vételi hullám láttán jelentősen nőnie kellett a Mol súlyának (eddig 1,2 százalék volt), emiatt az indexet követő alapok kénytelenek voltak Mol-kitettségüket emelni.

A Concorde elméletét alátámasztja az is, hogy a tavalyi Gazprom-közkézhányad miatt emelkedő MSCI-indexsúlyra megrántott árfolyamhoz képest az orosz óriás jelenlegi ára 20-30 százalékkal alacsonyabb, márpedig az indexsúly meghatározásában a piaci kapitalizáció játszik nagy szerepet.

Ha a fenti elmélet helytálló, akkor viszont a Mol árfolyamának megugrása igen rövid távú hatású lehet. -->