Izgalmas napok az MNB előtt
Miközben a monetáris tanács tagjai között láthatóan egyetértés van a kamatvágás lehetőségéről és a makroadatok értelmezésében, a sáveltörléssel kapcsolatban jelentősen eltérnek a vélemények. Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja a múlt héten még a sáv megtartásának fontosságát hangsúlyozta, Simor András jegybankelnök tegnap viszont már azt közölte a külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján, hogy ellentétek vannak a kormány és az MNB között, hiszen a jegybank a sáv eltörlését patronálja.
Úgy tűnik, a múlt havi kommunikációs problémák után a tanácstagok megpróbálják felkészíteni a piacot egy esetleges jövő heti lazításra, azonban az egymásnak ellentmondó sáveltörléssel kapcsolatos vélemények továbbra is a nyilatkozatok előzetes egyeztetésének a hiányát tükrözik. Ugyanakkor mind Simor András, mind Karvalits Ferenc alelnök hangsúlyozta: bár a májusi 8,5-ről júniusban 8,6 százalékra emelkedő infláció meghaladta az elemzői előrejelzéseket, az összhangban volt az MNB várakozá-saival, és nem változtatnak a középtávú inflációs prognózisokon sem. Szeptemberben ugyanis a bázishatás következtében mindenképpen jelentősen mérséklődhet az árdrágulás üteme.
Miközben a tanácsot megosztja a sáveltörlés kérdése, a jegybank kamatcsökkentési tervei sem esnek egybe az elemzői prognózisokkal. Az állampapírpiacon 6-12 hónapra árazott mérsékelt kamatcsökkentési várakozások összhangban vannak a Magyar Nemzeti Bank gazdaságról alkotott véleményével – nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek Karvalits Ferenc még hétfőn. A hat hónapos diszkontkincstárjegyek hozama 7,25 százalékon, a 12 hónapos lejáratú kincstárjegyeké 7,0 százalék fölött tartózkodik jelenleg. Az elemzők azonban szinte egyhangúlag 7,0 százalékra várják a szilveszteri alaprátát, míg egyéves időtávon – a kötvénypiacinál 50 bázisponttal alacsonyabb – 6,5 százalékos alapkamatra számítanak. A jövő hétfői kamatdöntés kimenetele továbbra is bizonytalan: a makroadatok a tartás mellett szólnak, az erős forint és a kedvező külső környezet azonban elég érvet szolgáltathat a galamboknak. Az elemzők annyit borítékoltak: a forintra sem egy esetleges hétfői szinten tartás, sem egy kamatvágás nem gyakorolhat érdemi hatást, hiszen a piac év végéig már beárazta a további 50-75 bázispontos mérséklést.
A 245,5 forinton stabilizálódó euróval, úgy tűnik, a jegybank is meg van elégedve. Mint Simor András tegnapi sajtótájékoztatóján közölte: jelenleg olyan szinten van a hazai fizetőeszköz, amely egyrészt támogatja az inflációs cél elérését, másrészt kellő mozgásteret biztosít a gazdaság szereplőinek, hogy elérjék céljaikat. Az árfolyamsáv eltörlésével kapcsolatban Simor kiemelte: a következő két évben még biztosan nem, de várhatóan utána sem kerül összeütközésbe az inflációs cél és az árfolyamsáv. Ennek ellenére nézeteltérést okoz a jegybank és a kormány között, hogy – hosszabb távon – az MNB a sáv eltörlésére voksol.
Minden bizonnyal napirenden van a forint sáveltörlésének kérdése, hiszen hétről hétre újabb nyilatkozatok születnek a témában – közölte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Elméletileg az inflációs célkövetés rendszere nem fér össze a kötött vagy sávosan kötött árfolyamrendszerekkel, a jelenlegi magyar gyakorlatban láthatóan a probléma rövid távon kezelhető és nem korlátozza a jegybankot. A sáv eltörlése mellett többek között az szólhat, hogy a jelenlegi 282,36 forintos sávközepet egyoldalúan határozták meg, és az ERM II-be való belépéskor nyilvánvalóan ettől eltérő paritást állapítanak majd meg a jegybankárok, szerencsésebb lenne, ha ez a piacon határozódna meg. A feltörekvő gazdaságok reálfelértékelődése pedig a felzárkózás természetes velejárója, s nem biztos, hogy a már jelenleg is a sáv erős széléhez közel lévő árfolyamnak a jelenlegi rendszerben elegendő tere lenne a felértékelődésre. Ugyanakkor – véli az elemző – rövid távon érdemes lehet megtartani az árfolyamsávot, hiszen a térségben sereghajtó növekedésünk legfőbb motorja az export, és nem lenne üdvös az egyetlen igazán jól teljesítő ágazat életének a megnehezítése.
Hasonló bizonytalanság lengi körül a hétfői kamatdöntést is. A júniusi maginflációs és szolgáltatási szektorban tapasztalt áremelkedés a szinten tartás mellett szól ugyan, de a továbbra is erős árfolyam és a támogató külső környezet kellő érveket adhat a galamboknak a további mérséklésre.
A jelenlegi erős forint mellett van tere a további csökkentésnek, akár már a jövő heti ülésen is – véli Németh Dávid, az ING Bank vezető elemzője. A döntés azonban a nyilatkozatok ellenére kérdéses, hiszen a tagok véleménye nem egységes a tanácson belül. A sajtótájékoztatóból annyi biztosan kiderült, hogy 25 bázispontnál jelentősebb kamatvágásra az óvatosság miatt nem kell számítani.
A nyilatkozatoktól függetlenül a megjelent makroadatok inkább kivárásra inthetik a tanácstagokat – fejti ki ezzel szemben Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Mivel a piac év végére 7 százalékos kamatszintre számít, a jegybanknak nem kell elsietnie a kamatvágást, hiszen kéthavi ütemben is eléri az év végére árazott szintet. VG
Nem sújtja az erős forint az exportot
Gyenge kapcsolat fedezhető fel az erős forintárfolyam és az export volumenének alakulása között. Mint a Világgazdaság által megkérdezett elemzők kiemelték: elsősorban nem a forint euróhoz viszonyított árfolyama, hanem annak volatilitása hat az exportőrök pozíciójára.A magyar vállalatok elsősorban azt sínylik meg, hogy a hazai deviza az utóbbi egy évben 280 forintos euróárcsúcsról a jelenlegi 245 forintosig erősödött.
Ezt támasztják alá a 2004-es tapasztalatok is, amikor erős, de stabil forint mellett soha nem látott, 22,4 százalékos exportnövekedést produkált az ország.
A keresleti tényezők ugyanis a pénzpiaciaknál erősebben hatnak a termelői döntésekre: amennyiben a belföldi fogyasztás bővülése lelassul, a vállalatok hajlamosak az azonos kapacitáskihasználás melletti „fölösleget” exportálni. Az aktuális átváltási ráta helyett az árfolyam-várakozások játszanak jelentősebb szerepet. Ezért nem meglepő a jelenlegi 245 forint/euró árfolyam melletti 18 százalékos éves exportbővülési ütem.
A magyar vállalatok elsősorban azt sínylik meg, hogy a hazai deviza az utóbbi egy évben 280 forintos euróárcsúcsról a jelenlegi 245 forintosig erősödött.
Ezt támasztják alá a 2004-es tapasztalatok is, amikor erős, de stabil forint mellett soha nem látott, 22,4 százalékos exportnövekedést produkált az ország.
A keresleti tényezők ugyanis a pénzpiaciaknál erősebben hatnak a termelői döntésekre: amennyiben a belföldi fogyasztás bővülése lelassul, a vállalatok hajlamosak az azonos kapacitáskihasználás melletti „fölösleget” exportálni. Az aktuális átváltási ráta helyett az árfolyam-várakozások játszanak jelentősebb szerepet. Ezért nem meglepő a jelenlegi 245 forint/euró árfolyam melletti 18 százalékos éves exportbővülési ütem.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.