Nem sokan tudják, pedig új város születik Magyarországon: páratlan építkezés zajlik a szemünk láttára – így alakítják át teljesen a 17 ezer fős vidéki települést
Az elmúlt évek egyik legösszetettebb dél-dunántúli városfejlesztési és emlékezetpolitikai beruházása zajlik Mohácson. A mohácsi csata közelgő, 500. évfordulójához kapcsolódó fejlesztések nem egyetlen projektre korlátozódnak, hanem a város több pontját érintő, egymással összehangolt beruházássorozatot alkotnak. A folyamat jelenlegi állásáról és a koncepció részleteiről Hargitai János országgyűlési képviselő, a Mohács 500 miniszteri biztosa személyesen adott áttekintést a Világgazdaságnak. Eközben a mohácsi Duna-híd és a hozzátartozó kétszer két sávos út építése is jól halad.
Ütemterv szerint halad a kétszer két sávos út építése is
Hargitai János nemrég tette közzé Facebook-oldalán, hogy az M6-os autópálya és a mohácsi Busó-körforgalom közötti kétszer két sávos út építése kimondottan jól áll, a kivitelező az ütemterv szerint halad a munkálatokkal. Elmondása szerint a munkagépek most elhallgattak az adventi időszakra, de a tervezett határidőt biztos, hogy tartani tudják.
Ezt a kétszer két sávot egészen a Busó-körforgalomig jövő év május végén már biztosan használni fogjuk
– mondta az országgyűlési képviselő.
Hargitai Jánosnak nemrég azt is el kellett magyaráznia, hogy nem drágult a mohácsi Duna-híd megépítése további 64 milliárd forinttal – ahogyan arról többen is beszámoltak –, a kormánydöntés értelmében nem a kiadási összegek növekednek, hanem
ez egy átcsoportosítás, ami annak a feltételeit teremtette meg, hogy fedezetet biztosítsanak az elvégzett munka ellenértékének teljesítésére.
A mohácsi Duna-híd az M6-os autópálya déli szakaszával együtt a Dél-Dunántúl legnagyobb infrastrukturális beruházása.
A 756 méteres, négysávos híd építése mostanra látványos szakaszába lépett: a mederpillérek már készülnek, a Clark Ádám úszódaru segítségével hat darab, egyenként 160 tonnás kéregelem kerül a Duna fenekére. Hargitai János országgyűlési képviselő a helyszínen a Világgazdaságnak azt mondta: „Nem egy várost elkerülő, hanem egy városba beépülő hidat építünk.”
Fennakadás nélkül alakul át a mohácsi Széchenyi tér
A bejárás során Hargitai János hangsúlyozta: a mohácsi program nem kizárólag emlékműépítés, hanem olyan városfejlesztési beavatkozás, melynek egyszerre kell megfelelnie történelmi, kulturális, turisztikai és mindennapi városüzemeltetési szempontoknak.
Ennek egyik leglátványosabb példája a Széchenyi tér megújítása, melyet tudatosan elnyújtott, mintegy 650 napos ütemezésben valósítanak meg. A hosszú kivitelezési idő oka nem technikai nehézség, hanem az a szempont, hogy a tér a munkálatok idején is működőképes maradjon.
A képviselő a helyszínen elmondta:
a Széchenyi tér esetében elsődleges elvárás volt, hogy a busójárás – amely évente több tízezer embert vonz Mohácsra – a felújítás alatt is zavartalanul megrendezhető legyen.
Ennek megfelelően a munkákat szakaszokra bontották, ideiglenes megoldásokkal biztosítva a tér használhatóságát. A felújítás első üteme a templom közvetlen környezetét, az árkádsorokat és az azok mögötti területet érinti, ahol az emlékév tartalmi központja kap helyet.
Itt alakul ki az a tematikus sétány, amely nem egyetlen monumentális emlékműben, hanem végigjárható térben meséli el a mohácsi csata és más sorsfordító ütközetek történetét. Hargitai János magyarázata szerint a koncepció lényege az, hogy a látogató mozgás közben, vizuális és szimbolikus elemek segítségével szembesüljön a történelmi eseményekkel.
- A félköríves elrendezésű műalkotások egyik oldalon a győztes, a másikon a vesztes csaták hőseire utalnak,
- a burkolatok vöröses árnyalatai pedig a véráldozat szimbolikáját hordozzák.
A Széchenyi tér egyik új eleme az állandó vízfelület lesz, amelyről a képviselő elmondta: nem díszítőelemnek szánják, hanem a tér funkcionális részeként jelenik meg. A hétköznapokban esztétikai és klímajavító szerepe lesz, a busójárás idején pedig az események természetes környezetévé válhat. A tervezés során kifejezett szempont volt, hogy a vízfelület ne akadályozza a hagyományos tűzrakásokat és felvonulásokat.
Új parkolóház és megújuló emlékmű
A belvárosi bejárás során szó esett a parkolási helyzet rendezéséről is. A Széchenyi tér közelében, a korábbi kenyérgyár területén parkolóház épül, amely Hargitai János szerint rendezettebb és biztonságosabb környezetet teremt, mint az évek óta elhagyatott ipari épület. Felidézte, hogy korábban
felmerült a tér alatti mélygarázs lehetősége is, ezt azonban a magas kivitelezési és üzemeltetési költségek miatt elvetették.
A Világgazdaság újságíróját a képviselő a belvároson túl más helyszínekre is elkísérte. A Csele-patak partján álló Csele-szobor és környezete például a város saját forrásaiból újul meg. Hargitai János szerint ez a terület külön finanszírozási konstrukcióban valósul meg, de szervesen illeszkedik az emlékév egészébe, hiszen a mohácsi csata történetének egyik legismertebb helyszínéről van szó.
Teljesen megújul a sátorhelyi nemzeti emlékhely
A bejárás legnagyobb része a nemzeti emlékhelyen zajló fejlesztések bemutatása volt. Itt Hargitai János részletesen beszélt arról, hogy a mohácsi csata nem egyetlen ponton zajlott, hanem nagy kiterjedésű térben, amit a terepviszonyok, a tömegsírok elhelyezkedése és a történeti források egyaránt alátámasztanak. Ennek megfelelően az emlékhely fejlesztése sem egy szűk helyszínre koncentrál, hanem a csatatér egészének értelmezésére törekszik.
A nemzeti emlékhelyen egy föld alatti kiállítótér és egy új emlékkápolna épül.
A képviselő hangsúlyozta: a föld alatti kialakítás célja az, hogy a felszíni sírkert jellegét ne bontsa meg új épülettömeg. A kiállítótér nem klasszikus múzeumként működik majd, mivel a korszakból kevés tárgyi emlék maradt fenn. A hangsúly ezért a digitális, audiovizuális eszközökkel megvalósított történetmesélésen lesz, ami az oktatásban is jól használható.
A feltárt tömegsírok emberi maradványai antropológiai vizsgálatok után kerülnek végső nyughelyükre az emlékkápolnában kialakított osszáriumban. A növényzet megújítása szintén a koncepció része: az 1970-es években telepített növényállomány szimbolikus jelentést hordozott, melyet az újratelepítés során is igyekeznek megőrizni. A kivitelezést döntően helyi, mohácsi cégek végzik, a beruházásokat ugyanakkor állami oldalról az építési tárca felügyeli.
A helyszíni bejárás során Hargitai János nem titkolta:
a legnagyobb kockázatot a határidők jelentik.
Bár a cél az, hogy az emlékév augusztus 29-i nyitónapjára a fő elemek elkészüljenek, több fejlesztésnél is reális lehet a csúszás. Megfogalmazása szerint fontosabb a szakmailag és erkölcsileg vállalható megvalósítás, mint a mindenáron tartott dátum.
