Nem látszik a kamatadóhajrá

A korábbi várakozásoknál csekélyebb mozgások figyelhetők meg a kamatadó egyéves évfordulója előtti utolsó napokban a hazai befektetési alapok vagyonátrendeződésében – derül ki a MoneyMoon Kft. statisztikájából. A likviditási alapok esetében a szegmens nagyobb szereplői viszonylag szerény vagyonbővülést könyvelhettek el – a K&H Pénzpiaci Alap, amely az elmúlt augusztus egyik nyertesének számított, ebben a hónapban alig négymilliárd forinttal növelte eszközértékét –, ám akadt olyan konstrukció is, ahol lemorzsolódást lehetett tapasztalni. A pénzpiaci alapok esetében összességében alig több mint egymilliárd forinttal nőtt a vagyon, ráadásul a legnagyobb szereplőknél – így az Erste Pénzpiaci vagy a Budapest I. Alap esetében – a vagyon csekély csökkenése következett be.

A befektetésialap-piacon augusztusban tapasztalható tendenciák hátterében nagy valószínűséggel a visszamenőleges hozamok húzódnak meg. Az elmúlt három hónapban – amely időszakot a magánszemélyek a leginkább figyelik – a likviditási, pénzpiaci alapokkal sem lehetett éves szinten 8 százaléknál jobb teljesítményt elérni, éppúgy, mint a rövid és hosszú kötvényalapokkal sem. (Igaz, a teljességhez hozzátartozik, hogy kiugró, 3-4 százalék feletti nominális hozamra is volt példa, méghozzá a nemzetközi pénzpiaci, illetve kötvényalapok részéről, ám mindez a forint augusztus eleji erőteljes gyengülésének számlájára írható, mintsem az alap teljesítményére.) Ez pedig aligha bizonyult nyomós érvnek a magánszemélyek többsége számára, akik látva a bankok két számjegyű akciós ajánlatait, nagy valószínűséggel inkább oda vitték pénzüket.

Igaz, két tényező még kihathat a befektetési alapok augusztusi vagyonalakulására. Egyrészt rohamra indultak a garantált alapok is, ez a piacon újonnan megjelent konstrukciók száma mellett az értékesítési stratégiában is tetten érhető (az OTP-nél például a két garantált alapjukat kombinált megtakarítási konstrukció keretében árusítják, s a betéti részhez igen vonzó betéti kamat párosul). S miután az alapok jegyzése jellemzően szeptemberben zárul le, így adatok is csak akkorra várhatók. Másrészt komoly szívóerőt jelenthettek a külföldi befektetési alapok is: a forint hirtelen gyengülését látva ismét többekben felmerülhetett, miszerint érdemesebb lehet megtakarításaik egy részét devizaalapú konstrukcióba fektetni. A nemzetközi alapokba áramlott megtakarításokról ugyanakkor nincs pontos kimutatás, sőt, az esetek többségében a piaci szereplők sem nyújtanak információt erről. FB