Segít a nagyobb figyelem

Több mint 400 milliárd forint áramlott tavaly augusztusban a befektetési alapokba, a hónap nyerteseinek a garantáltak mellett a likviditási és az ingatlanalapok bizonyultak, azaz a korábbi időszakot jellemző tendenciák nem változtak, csak éppen felgyorsultak. Komoly összegeket vonzottak az alapok alapja konstrukciók is, ezen belül is a portfólióbefektetés jellegű alapok. A befektetési alapok mellett szólt – bár többen ezt akkor nem mérlegelték – a rugalmasság, vagyis hogy a megoldás – például egy pénzpiaci alap esetében – biztosítja a lekötött betét hozamát, valamint a látra szóló betét napi hozzáférését.

Múlt év szeptemberétől azonban látványosan visszaesett az érdeklődés a befektetési alapok iránt, a betétek ezen alapok rovására történő térnyerése egészen 2007 második negyedévéig folytatódott, ám ezt követően – vélhetően az ereszkedő standard betéti kamatok miatt – a kereslet ismét növekedésnek indult. Az mindenesetre sokatmondó, hogy 2006 szeptembere és 2007. június vége között alig 330 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapok nettó eszközértéke, azaz kevesebbel, mint amennyi a tavaly augusztusi roham szaldója volt.

S milyen mértékű visszaváltás jellemezte az elmúlt egy évben a befektetési alap szegmensét? A tavalyi befektetésiegy-állomány alapvetően stabil, és várhatóan belátható ideig az is marad – osztották meg tapasztalataikat az Erste Banknál. Mindezt a kamatadóval magyarázták, hiszen az rákényszeríti a megtakarítókat arra, hogy csak akkor vegyenek fel pénzt nyílt végű befektetési jegyeikből, ha nem látnak más megoldást pénzigényeik kielégítésére. A Raiffeisen Banknál a tavaly július-augusztusban alapjaikba fektetett megtakarítások minimálisan csökkentek ugyan, de mint hangsúlyozták: tömeges viszszaváltásról semmiképp sem lehet beszélni. A CIB alapjait a tavaly augusztusi roham után december végéig kismértékű, de folyamatos lemorzsolódás jellemezte, amely azonban nem haladta meg az általános piaci mértéket. 2007. januártól változott a helyzet, kiegyenlítettebb lett a pénzáramlás, amely azután a második negyedévre – a lemorzsolódást erőteljesen meghaladó növekmény révén – jelentős pluszt eredményezett. A K&H Banknál is fennmaradt az a tendencia, miszerint a befektetési alapok súlya a teljes megtakarítási állományon belül fokozatosan nő.

Aki tavaly augusztusban a befektetési alap mellett tette le a voksát, az a tapasztalatok szerint nem váltotta vissza a befektetési jegyét – mondta érdeklődésünkre Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára. Igaz, az eltelt közel egy év nem múlt el visszaváltások nélkül – ez az ingatlanalapok mellett elsősorban a kötvényalapokat jellemezte –, ám esetükben nem a kamatadó bevezetése előtti rohamban befektetők léptek. Temmel András mindenesetre bízik abban, hogy mint egy évvel korábban, úgy az idén sem maradnak le a magánszemélyek megtakarításáért folyó harcban a befektetési alapok. Az augusztusban lejáró több százmilliárd forint értékű egy évre lekötött betétállomány bizonyos része reményei szerint az alapokba áramolhat, mert ezek mellett szólhatnak a vonzó visszamenőleges hozamok. A hónap nyertesei szerinte a pénzpiaci és a kötvényalapokon kívül a garantált konstrukciók lehetnek.

A befektetési alapok versenyképességén ugyanakkor középtávon a hosszú távú befektetési számla (HTB) is javíthatna, hiszen – az elképzelések szerint – az ott elhelyezett megtakarítások három év elteltével mentesülnének a kamatadó megfizetése alól. Kérdés azonban, hogy a pénzügyi tárca mennyiben támogatja a tőzsde és a Bamosz közös javaslatát. VG