A Ptk.-ba kerülne a lízing

Növelné a jogbiztonságot, megkönnyítené a jogalkalmazók, köztük a bírák dolgát, ha a lízing és a faktoring mint önálló szerződéstípus bekerülne az új Ptk.-ba. Ezért egyeztetések folynak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) és az érintett szövetségek között. A tárcánál úgy vélekednek, hogy két ilyen, a gazdasági élet működése szempontjából meghatározó jelentőségű szerződéstípus nem maradhat ki egy XXI. századi magánjogi kódexből – tudta meg a Világgazdaság. Mint azzal lapunk többször foglalkozott, az évek óta tartó kodifikáció során mindvégig nyitott kérdés volt, hogy a gazdasági forgalom új szerződései helyet kapjanak-e a leendő törvénykönyvben. Az idén elkészült normaszöveg első változatából – noha a kodifikátorok nem zárkóztak el teljesen a másik megoldástól – hiányzott a lízing és a faktoring is, mondván: jellegzetesen vegyes szerződések, amelyeket nem könnyű a kodifikáció számára alkalmas formába önteni. Egyébként pedig más, a kódexben nevesített ügyletek – így a lízingre a bérlet és a hitel, a faktoringra pedig az engedményezés – szabályai alkalmazhatók.

Ám éppen vegyes jellegük megannyi bizonytalanságot is okoz a gyakorlatban – mondta Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A lízingnek ma már igen nagy a jelentősége a hazai gazdasági életben, s különösen fontos a kis- és középvállalkozások számára. A bérlettől és a hiteltől jól elkülöníthető sajátosságai vannak; az eszközalapú finanszírozás ezen elemeit igyekeznek kiemelni a minisztériumnak benyújtott szabályozási tervezetben.

Javaslatot dolgozott ki a Magyar Faktoring Szövetség is, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi Ptk.-ban rögzített engedményezés nem fedi le az ügylettípus jellemzőit. Rédei Gabriella alelnök hangot adott annak, hogy a szövetségbe tömörült cégek rendezett, a nemzetközi szabályokhoz is igazodó jogi háttérrel szeretnének működni. A Ptk.-beli szabályozás nagymértékben növelné az üzleti biztonságot. A faktoringszövetség fontos feladatának tekinti a kis- és középvállalatok bizalmának megnyerését.

Gadó Gábor, az IRM szakállamtitkára elmondta: az eddigi tárgyalások nyomán diszpozitív, vagyis megengedő jellegű szabályozás készülne. A törvény nem korlátozni kívánja a feleket, hanem a tipikus esetekre irányadó szerződési mintát adna azáltal, hogy e két szerződéstípust beemelné a pénzügyi intézmények által kötött ügyletek fejezetébe. Erről véglegesen az év végén, széles körű szakmai egyeztetés után döntenek.

Támogatás

A Magyar Bankszövetség támogatja mindkét szerződéstípus nevesítését a Ptk.-ban, ez így egyaránt kellően orientálná a szerződő feleket és az ítélkezési gyakorlatot.