A várakozások szerint azonban a svájci növelési sorozat az idén még nem fejeződött be: az év végéig a mostani 2,75 százalékról 3-ra is nőhet a szint, ez pedig előbb-utóbb kihathat a hazai hitelek kamataira is.
A lapunk által megkérdezett hitelintézetek tájékoztatása szerint ugyanakkor egyelőre egyikük sem tervezi kamatainak emelését. Az Erste Banknál úgy tájékoztattak, hogy a svájci kamatnövelésnek azonnali hatása nem lesz, ez inkább 2008 elejére várható, amikor a bankok részben vagy egészben érvényesíthetik az emelést a hitelkamataikban is.
Az OTP Bank kompetitív árazást alkalmaz, így a forrásdevizánál bekövetkező kamatváltoztatásokat nem feltétlenül érvényesíti közvetlenül az áraiban. Ez év szeptember 1-jétől például – változatlan svájcifrank-kamatszint mellett – a frankalapú jelzálogtípusú hitel első évi akciós kamatát 0,25 százalékkal, 4,95 százalékra csökkentette a bank. A prudens banki magatartás részeként azonban a forrásköltségek folyamatos emelkedésekor a költségek érvényesítése az árazásban hosszú távon nem kerülhető meg – tájékoztatott a hitelintézet.
Az MKB Bank szakértői szerint a magyar lakossági devizahitelezési piacot kiélezett verseny jellemzi, ilyen környezetben pedig nem jellemző, hogy a piaci szereplők azonnal érvényesítik áraikban a báziskamat emelését.
A K&H Banknál rámutattak: az alpesi ország jegybankjának 25 bázispontos kamatemelése másnapján az egy hónapos svájci frank Libor több mint 11 bázisponttal esett, és azóta is csökken. Az esetleges további kamatemelések sem hatnak közvetlenül a svájcifrank-alapú hitelek kamatszintjére, a bankok forrásköltségeinek mértékét a Libor határozza meg, így a további jegybanki növeléseknek is csak akkor lesz hatása, ha ezzel párhuzamosan a svájci frank Libor is tartósan magasabb szintre kerül. VV
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.