Elszólta magát Orbán Viktor Washingtonról? - ennél sokkal többről van szó, a sorok között kell olvasni

„Nem lehetett volna tető alá hozni a Molnak a NIS-üzletet Donald Trump nélkül?" – nem kevesebbet állított a miniszterelnök egy nézői kérdésre a szombati, Kaposváron megrendezett Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén. 

A kormányfőt arról kérdezték, hogy pontosan mit profitál Magyarország az Amerikával ápolt jó kapcsolatokból, a Trump-kormányból. „Amit Donald Trump csinál, az teljesen eltér a mi kódrendszerünktől, csak szuperlatívuszokban beszélnek, minden jó, minden rendben van, egy magyar ezt kérkedésnek venné, visszafogottságot tart megfelelőnek. A változás most jött el. A NATO befuccsolt, majd jött Trump, és megmentette. Miközben a nyugatiak gúnyos megjegyzéseket tesznek az elnökre, közben minden akadémikus rendszer, amibe ez a réteg hitt, befuccsolt. Lehet, hogy ő egész Grönlandot bele akarta tenni a Whiskeyébe és nem fért bele, az nem biztos, de az igen, hogy a sziget már az övé. Van egy elnök, aki a hivatali ideje alatt nem csak kitölti az idejét, de el fog érni dolgokat, azt gondolom, hogy ma Amerikának kurta furcsa elnöke van, az Magyarországnak összességében jó, mert a mi problémáinkra is megoldást kínálhat" – mondta a miniszterelnök a DPK-n. 

Majd konkrét választ adva, 3 fontos szempontot kiemelve elkezdte sorolni, hogy „ha magyar szemüveget teszünk fel, akkor három okból fontos, hogy Donald Trump elnök a magyaroknak: a rezsicsökkentés fenntartható a jó kapcsolatok miatt, ha nem feccöltünk volna bele az együttműködést, a bajtársiasságot vele, miközben a politikai elit viccelődött vele, kész, nincsen rezsicsökkentés. Arról nem is beszélve, hogy a Mol csak így tudja megvenni a NIS-t, a pancsovai olajfinomítót. A második a beáramló amerikai tőke, a hétről hétre átadott befektetése: ma Amerika befektetőként is erősebb jelenlétet produkál, mint az előző kormányuk alatt. A harmadik a pénzügyi védőháló, amivel hazánk minden támadást ki tud védeni, biztonságban vagyunk. 

A pénzügyi védőhálóról már volt szó, és a rezsicsökkentés egyik alapelemeit, azaz az olcsó energiát, a szuverenitást is körbe jártuk már többször, ami viszont új és a beszédből mindenképpen érdemes kiszedni, hogy a magyar olajtársaság eddigi egyik legkomolyabb (hogy melyik mennyire nagy volumenű, azt majd később - a szerk.) akvizíciója nem jöhetett volna létre akkor Orbán Viktor szerint, 

Maga az egész NIS-biznisz egy nagyon összetett dolog, egy friss podcastban Bacsa György a csoport stratégiai igazgatója is arról beszélt, hogy egy részletes átvilágítás után lehetett egyáltalán szó róla, hogy a Mol mérlegeli a Gazpromnyeft és a szerb állam kezében lévő pancsovai finomító, valamint a NIS további eszközeinek megvételét. A kutakodás megérte a cégnek. „Megállapításaink szerint egy jól karbantartott, korszerű technológiával működő finomítóról van szó. A Gazpromnyefty a 2008-as privatizáció óta jelentős fejlesztéseket hajtott végre, új üzemeket adott át, modernizálta és bővítette a hálózatot, valamint növelte az upstream termelést – a NIS-ben megkezdett stratégia és növekedési pálya a Mol irányítása alatt is folytatható” – így Bacsa. 

Jó az irány

Ezen túlmenően az egész üzletre áldását kellett adnia Amerikának is, hiszen ők szankcionálták a NIS-t az orosz tulajdonosai miatt. 

1. Első körben január 25-én az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről, majd 
2. Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala (OFAC) pénteken meghosszabbította a NIS működési engedélyét is február 20-ig. A döntés lehetővé teszi, hogy a szerb olajóriás, valamint a pancsovai finomító továbbra is zavartalanul működjön. 

Pont a fentiek, tehát a pozíciója erősítése miatt biztosította be magát a Mol azzal, hogy egy úgynevezett heads of agreementet kötött az eladóval. „A kötelező érvényű szándéknyilatkozat azt jelenti, hogy az eladó elfogadta a Mol ajánlatát, ugyanakkor a megállapodás ennél többről szól: a szerb kormánnyal külön memorandumot is aláírtunk, amely rögzíti, hogy a Mol belépését Szerbia támogatja, és meghatározza a támogatás különböző formáit is. Ezt a keretrendszert a későbbiekben egy kormányközi megállapodás erősítheti meg Magyarország és Szerbia között. A következő időszakban a szükséges hatósági egyeztetések és jóváhagyások mellett a részletes adásvételi szerződés kidolgozása és aláírása jelenti a következő mérföldkövet” – hangsúlyozta Bacsa György. Elmondta azt is, hogy a részletes adásvételi szerződés kidolgozását és aláírását a felek a tervek szerint 2026. március végéig szeretnék elérni, ezt követheti a zárási folyamat.

Minden téren támogatják a Mol-t

A napirendi pontok között nem szerepel,  ezért nagy valószínűséggel a washingtoni találkozó elsősorban csak politikai lehetőséget teremtett, hogy a MOL beléphessen a NIS-be, viszont hasonlóan kezelhették az amerikai szankciók alól való mentesüléssel és az ellenzék által támadott pénzügyi védőhálóval. Utóbbi kettőről direkt, célzottan tárgyaltak, a NIS-üzlet – mint ma kiderült Orbán Viktor válaszából – idézőjelben csak egy „pozitív hozadéka" a diplomáciai sikereknek. Bár Orbán „elszólása" tűnhet lazának, és Trump sem beszélt a sajtó előtt Orbán Viktorral így, kimondva az orosz tulajdonosok miatt szankcionált NIS-ről és arról, hogy beszáll a Mol, nagyon komoly munka van egy ilyen üzlet mögött. Ha „headlinerek" nem is hozták fel, a tematikus, már miniszteri szintű találkozókon nagy eséllyel napirenden volt a Fehér Házban a szerb finomító. 

Egyébként az, hogy a kormány mennyire komolyan veszi a szerb olajfinomító megvételét, a Mol támogatását jól mutatja, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter január 19-én arról beszélt, hogy a Mol teljes körű támogatást kap a magyar kormánytól a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásához. A miniszter hangsúlyozta, hogy a diplomáciai segítség a tárgyalások minden fázisában, egészen a végső megállapodás aláírásáig biztosítva van.

– mondta Szijjártó, kiemelve a kormány stratégiai célját a régió stabil és független energiapiacának kialakításában.

A miniszter szavai szerint a diplomáciai támogatás nem csupán formális, hanem aktív szerepet jelent a tranzakció zavartalan lebonyolításában.

Mi a jelentősége?

Majdani szerzeménye fejlesztését tervezi a Mol, írta meg korábban az ügyletről a Világgazdaság. Mégpedig annyira előrehaladott állapotban, hogy arról bejelentés is született. A százhalombattai finomítót és az újvidéki logisztikai központot kötné össze egy termékvezetékkel. Erről azokban a hírekben lehetett olvasni Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert idézve, amelyek szerint a Mol többségi hányadot vásárolna a szerbiai NIS társaságban. Vételi szándékát a lépéssel járó régióspozíció-erősödés és az ellátásbiztonság javulása miatt a magyar kormány is támogatja.

A Molnak Magyarországon belül Csepelen, Komáromban, Százhalombattán, Pécsett, Szajolon és Tiszaújvárosban van logisztikai telephelye, míg külföldön inkább logisztikai irodákat működtet. Szerbiai logisztikai Mol-érdekeltséget nem találtunk, a NIS pancsovai finomítója területén lévő lehet az első. Illetve bérelhet is a Mol logisztikai központot Újvidéken. Ott ugyanis a DP World üzemeltet egy multimodális logisztikai központot és kikötőt a Duna partján. A NIS-nek van Újvidéken egy tíz éve bezárt finomítója is, hosszabb távon azzal is lehetnek tervei a Molnak.

Jól mutat együtt az összekötött három finomító

A magyar–szerb termékvezeték tervezett építésének a híre nem sokkal azután érkezett, hogy közzétették: a Mol összekötné a pozsonyi finomítót a százhalombattaival, szintén egy termékvezetékkel. A Mol többségi ellenőrzése alatti Slovnaft létesítményéből

• döntően gázolaj,
• kisebb mennyiségben benzin
• és más olajtermék

érkezik majd Magyarországra. A vezetékes import a jelenlegi vasúti és szerényebb tételt jelentő vízi szállítást váltaná ki.