Részvények kéz alatt

Visszavetheti a hagyományos börzei kereskedés volumenét és elbizonytalaníthatják a kisbefektetőket a november elején hatályba lépett, az európai tőkepiaci szabályozást megújító MiFID előírásai. (A változtatás célja többek között az értékpapírpiacon kereskedési szolgáltatásokat nyújtók közötti verseny élénkítése volt.)

Míg ugyanis korábban a brókercégek a tőzsdére bevezetett értékpapírokra (az állampapírok kivételével) vonatkozó megbízásokat csak a tőzsdén teljesíthették, addig a MiFId hatálybalépésével megszűnt a tőzsdekényszer.

A változás egyértelműen a nagybefektetőknek és a menedzsmentnek kedvez – vélik a lapunk által megkérdezettek. A tőzsdekényszer felszámolása ugyanis akár a kettős árak kialakulásához is vezethet, vagyis a kisbefektetők a jövőben kevesebb információt szerezhetnek a tőzsdei árfolyamból a vállalat tényleges értékéről.

Több elemzés is arra figyelmeztet, hogy az új környezetben elszaporodhatnak az angol szaknyelvben Dark Poolként emlegetett értékpapír-kereskedési rendszerek – egy-egy ilyen, teljes egészében elektronikus platformon a hagyományos tőzsdei megoldásnál általában gyorsabb, illetve olcsóbb lehet a részvénypiaci ügyletek teljesítése. Ez az Európában viszonylag új intézmény onnan kapta a nevét, hogy az ilyen rendszerekben a kötések a nyilvánosság elől rejtve maradhatnak. Így a nagy szereplők könnyebben titokban tarthatják stratégiájukat versenytársaik és a többi részvénytulajdonos előtt.

Egy ilyen, már pillanatnyilag is működő rendszer a Chi-X, amelyen jelenleg 13 európai állam – köztük Németország, Nagy-Britannia, Olaszország vagy például Ausztria – börzéin forgó blue-chipekkel lehet kereskedni. Jövő nyárra pedig vezető befektetési házak kívánják felállítani a saját rendszerüket, Turquoise néven.

A Budapesti Értéktőzsdében is tulajdonos osztrák tőzsdeoperátor nem tart attól, hogy az új rendszerekben folyó kereskedés érezhető mértékben vonhat el forgalmat a Wiener Börse parkettjéről. Véleményük szerint az új szereplők az NYSE Euronext, a Deutsche Börse, illetve az LSE versenytársai lehetnek - mivel ott forognak Európa leglikvidebb papírjai - de a kelet-közép-európai tőzsdéknek nem kell egyelőre különösebben tartaniuk az új szereplőktől.

A nyugati börzék egyik lehetséges válasza a verseny kiéleződésére, hogy maguk is létrehoznak Dark Poolokat; jó példa erre a svájci börze jövő év közepén startoló Virt-x nevű platformja. Ott várhatóan a legalább egymillió frank értékű megbízásokat fogadják majd.

Az Egyesült Államokban már évek óta működnek hasonló kereskedési rendszerek; egyes becslések szerint a Dark Poolokban jelenleg a forgalom 7-10 százaléka bonyolódik, és a következő években folytatódhat az új platformok piaci részesedésének növekedése. MA