Készülhetnek a kérdőív-töltögetésre a banki ügyfelek
Az Unió 2004/39/EK irányelve, azaz a Markets in Financial Instruments Directive, röviden MiFID február elejétől kerül bevezetésre a hazai pénzintézeteknél. A direktíva lényege, hogy a bankok ügyfelei a pénzügyi felkészültségükhöz mérten a lehető legmegfelelőbb tájékoztatást kapják azokra a szolgáltatásokról, befektetési formákról, amelyeket a jövőben szeretnének igénybe venni. A cél tehát a kliensek tudásának pontos felmérése, ennek érdekében a pénzintézetek részletes kérdőívet töltetnek ki ügyfeleikkel.
A MiFID alapján a banki ügyfelek három alapvető kategóriába sorolhatóak: az elfogadható partnerek a hitelintézetek, biztosítók, és más olyan, a rendeletben felsorolt szervezetek, amelyek esetében feltételezhető, hogy a megfelelő mértékű tájékozottsággal rendelkeznek a pénzügyek terén. Szakmai ügyfélnek minősülnek mindazok, akik nem tartoznak az előbb felsorolt intézmények közé, viszont hozzájuk hasonlóan a felkészültségek feltételezhető. Az átlagfogyasztó a legtöbb esetben a lakossági ügyfél kategóriába sorolható, mivel feltételezhető, hogy a pénzügyekkel kapcsolatos tudása, és ezzel együtt a kockázat megítélő képessége nem elégséges, így speciálisan kialakított, részletes tájékoztatásra van szüksége a döntések meghozatalához.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Január végén, február elején a bank minden egyes ügyfele értesítést kap arról, hogy a MiFID követelményei alapján besorolásra kerül. Ennek érdekében sort kell kerítenie a kérdőív kitöltésére, és a részére a bank tájékoztató anyagot küldhet a befektetési lehetőségekről. Az úgy nevezett best execution (legjobb végrehajtás) elve a bankok számára előírja, hogy a szolgáltatásokat a lehető legjobb feltételek mellett, és a lehető legrészletesebb tájékoztatással nyújtsa ügyfeleinek.
Már a jogszabály Magyarországra történő átültetése kapcsán felmerültek bizonyos problémák. Mint arról Osváth Piroska, a Magyar Bankszövetség jogi szakértője tájékoztatott, az irányelve hazai megfelelőjének kidolgozásakor az egyes jogszabály verziók túl nagy időközönként, és túl rövid határidővel érkeztek meg a szervezethez, így a megfelelő egyeztetésre nem mindig maradt elég idő. Emellett a Pénzügyminisztérium, és a Bankszövetség egymástól elkülönülten dolgozott a jogszabály előkészítésén, holott a közös műhelymunka megkönnyíthette volna a MiFID implementálását – vélte Osváth Piroska.
Időhiányra panaszkodott a Budapest Bank is. Véleményük szerint a „rohamtempóban” bevezetésre kerülő rendelkezés megnehezítette a felkészülést, és a jogszabálycsomag a jövőben módosul majd. Hasonlóan vélekedett az Erste Bank részéről Illés Adrienn kommunikációs szakértő, aki szerint a közeli alkalmazási határidő miatt a felkészülésnek, és az ügyfelek tájékoztatásának gyorsított tempóban kell megtörténnie.
Szintén fél éves előkészítő munkát követően vezeti be a MiFID-et a K&H Bank, a pénzintézet szakmai, és informatikai felkészülését anyabankja, a KBC is figyelemmel kísérte, így a K&H teljesen készen áll a hazai indulásra – szögezte le Hajduné Temesi Éva, a K&H Kommunikációs igazgatóságának munkatársa. A pénzintézetek nyilatkozatai tehát egybecsengenek Osváth Piroska véleményével, miszerint a bankok erejükön felül dolgoztak a MiFID bevezetéséért, és azok helyzete bizonyult könnyebbnek, amelyek európai anyabankjuktól kérhettek segítséget a felkészülésben.
Mivel egy minden ügyfelet érintő felmérés-sorozat bevezetéséről van szó, felmerült a kérdés, mekkora lehet a MiFID bevezetésének anyagi vonzata, és megérzik-e majd a költségeket az ügyfelek saját pénztárcájukon is?
Az általunk megkérdezett pénzintézetek közül egyedül a Budapest Bank részéről neveztek meg pénzösszeget, Horváth Eszter szerint a költségek több tízmilliós nagyságrendűek. Azonban a megkérdezett bankok mindegyike úgy nyilatkozott: igyekszik szolgáltatásainak ár-érték arányát változatlanul hagyni, és a direktíva bevezetésével járó költségeket nem szándékozik az ügyfelekre hárítani. Emellett az általunk megkeresett bankok leszögezték: a direktíva bevezetésekor ügyelnek arra, hogy az az ügyfelek számára a lehető legkisebb megterhelést jelentse. A K&H Bank kommunikációs munkatársa úgy vélte, fontos, hogy a kliensek megértsék: a MiFID bevezetése az ő érdekeiket szolgálja, nem csak egy szükséges rossz bürokratikus elem.
Az intézkedéssel járó fáradalmak megítélésekor fontos tudni, hogy annak lényege, hogy az ügyfelek a lehető legteljesebb mértékben megértsék a rájuk vonatkozó szabályokat, így a kérdőívek internetes kitöltése nem feltétlenül jó megoldás, mivel végeérhetetlen levelezésbe torkollhat arról, hogy az adott kérdés mit is jelent – vélte Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület pénzügyi szakértője. A személyes beszélgetés tehát – bár hosszadalmasabb – jobban megfelel a célnak.
