Visszatérünk Bretton Woodshoz?

A nyáron megindult amerikai jelzáloghitel-válság, majd az abból kinőtt globális pénzpiaci krízis világszerte a kormányok és jegybankok pánikszerű beavatkozását idézi elő. Az Európai Unió legnagyobb tagállamainak vezetői közös szabályozás kialakításán dolgoznak, s ezt akár a nagy nemzetközi intézmények is átvehetik egyfajta globális kontrollként a globális piacokon. Ilyen ellenőrzés működött 1971-ig a második világháborút követő Bretton Woods-i pénzügyi rendszerben.

Abban szinte minden befektető és elemző véleménye megegyezik – függetlenül attól, mit gondolnak a globális recesszió esélyéről –, hogy a pénzügyi világ megváltozott az elmúlt néhány hónap alatt. Az egyik leghangzatosabb kritikus megjegyzést éppen a világ leghíresebb befektetője, Soros György mondta a héten: a pénzügyi piacok pozitív szerepének vége, jöhet a felébredés.

A piaci pánikot egyelőre a világ legbefolyásosabb kormánya sem tudta egymaga megnyugtatni. George W. Bush múlt héten meghirdetett, 150 milliárd dolláros ösztönző csomagját olyannyira kevesellte a piac, hogy szinte erre adott reakcióként tört ki a tőzsdei pánik, amelyre szintén pánikszerűen reagált a Fed a 75 bázispontos kamatvágásával.

Hasonlóan elvetélt próbálkozás volt tavaly év végén a 100 milliárd dolláros közös jegybanki gyorshitel, amelyben a Fed mellett az Európai Központi Bank és a Bank of England, valamint svájci és kanadai bankok is részt vettek.

A jegybanki akcióhoz hasonló közös politikai fellépést szorgalmaz az Európai Unió négy vezető tagállama: Német-, Francia-, Olaszország és Nagy-Britannia vezetői január végén tartják első közös áttekintő megbeszélésüket Londonban.

A pénzügyi szigorítás ötlete érdekes módon még a subprime válság kirobbanása előtt merült fel, a G8 német elnöksége alatt. Angela Merkel szeretett volna egy olyan szabályozást elfogadtatni partnereivel, amely szigorítja a kockázatitőke-alapok (hedge fund) működését, elsősorban megteremtve a piaci átláthatóságot. A vezető ipari országok nyári csúcstalálkozóján a javaslat az amerikai és a brit ellenálláson bukott meg.

Az ötletet aztán decemberben átvették a franciák. A Société Générale elnöke, Daniel Bouton értesülései szerint a 2008 júliusától kezdődő francia elnökség az Európai Unió pénzügyi szabályozásának egységesítését és szigorítását tervezi. Bouton úgy véli, Franciaországot a szigorú pénzügyi szabályozásnak köszönhetően kerülte el a pénzügyi krízis.

A találkozót Gordon Brown brit miniszterelnök meghívására január 29-én tartják, s elvárják José Manuel Barroso bizottsági elnököt is. Ezt megelőzően a négy ország pénzügyminisztere Párizsban készíti elő a közös tervet, amelyet aztán a február 9-i tokiói G8-csúcsra is benyújtanak.

Eddig keveset tudni arról, pontosan ki mit vár a találkozótól. Kedden Nicolas Sarkozy fogalmazta meg hangzatos célját, miszerint a piaci átláthatóság mellett a „finánctőke moralitását” is biztosítani kell. Ennél valamivel világosabb célkitűzéseket fogalmazott meg a házigazda brit miniszterelnök: Gordon Brown szerint reformot kell végrehajtani a néhai Bretton Woods-i intézményeken, az IMF-en és a Világbankon, hogy hatékonyabban segíthessék a likviditási bajba került hitelintézeteket.

Brown szigorítana a hitelminősítők tevékenységén is, amelyek nem tudták időben előre jelezni a mostani válságot, viszont a befektetési tanácsadásban egyre nagyobb a szerepük.

A héten kezdődött a davosi Világgazdasági Fórum is, ahol a pénzpiacok szabályozása az egyik fő téma. Soros szerint a jegybankok már elveszítették a kontrollt a gigászira nőtt nemzetközi pénzpiac felett, ez pedig szintén generálja a pánikot.

Egy keddi befektetői konferencián (Global Alternative Investment Management Forum) a világ legnagyobb hedge fundjai vettek részt, mint például a Marathon, amely 10,7 milliárd dollárt kezel, a Stark a 13 milliárd dolláros alapjával vagy a Pequot hétmilliárd dollárral.

A közös konklúzió szerint – amelyet a Marathon vezérigazgatója, Bruce Richards fogalmazott meg – jó év elé néznek az alapok, mert a pénzpiaci viharban legyengült vállalatok közül most sokak kerülhetnek felvásárlásaik célpontjába.

Nehéz pontos becslést adni arról, mekkora piacot érintene a szabályozás, de a Hedge Fund Research becslései szerint most körülbelül 1800 milliárd dollárt kezelnek a különböző kockázati alapok világszerte. GT

Egyes amerikai szenátorok nemzetbiztonsági okokból féltik országukat: az idegen, főleg öböl menti és Kínából származó tőkétől tartanak. Mások a piaci zavar okozóit látják bennük, még Hillary Clinton demokrata elnökjelölt is a kampánytémájába emelte a kérdést.

Tavaly több mint 59 milliárd dollárt fektettek be ezek az alapok nagy amerikai bankházakban, amelyek így egy darabig ki tudták javítani mérlegüket, viszont később annál nagyobb robbanást idézett elő a jelzálog-piac bedőlése.

Az Egyesült Államok elképzeléseit támogató Norvégia pénzügyminisztere, Kristin Halvorsen szerint hiába a politikusok nemtetszése, a gazdaságnak szüksége van arra a pénzre, amit az alapok gyűjtenek össze. Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia képviselői nem támogatják az amerikai elképzeléseket. Az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin szerint megalapozatlan a félelem ezektől a pénzektől.

A témáról még a világ nagy befektetési házainak vezetői között sem alakult ki egyetértés. A Lehman Brothers vezérigazgatója, Richard Fuld szerint szükség lehet egy magatartáskódexre, amely az alapoknak szólna.

A JPMorgan vezetője, James Dimon nem kér a szigorításból. A Morgan Stanley becslései szerint 2015-re 12 ezer, 2022-re 28 ezer milliárd dollárosra nőhet az alapok eszközértéke, ez több mint az

USA gazdaságának a kétszerese.

Egyes amerikai szenátorok nemzetbiztonsági okokból féltik országukat: az idegen, főleg öböl menti és Kínából származó tőkétől tartanak. Mások a piaci zavar okozóit látják bennük, még Hillary Clinton demokrata elnökjelölt is a kampánytémájába emelte a kérdést.

Tavaly több mint 59 milliárd dollárt fektettek be ezek az alapok nagy amerikai bankházakban, amelyek így egy darabig ki tudták javítani mérlegüket, viszont később annál nagyobb robbanást idézett elő a jelzálog-piac bedőlése.

Az Egyesült Államok elképzeléseit támogató Norvégia pénzügyminisztere, Kristin Halvorsen szerint hiába a politikusok nemtetszése, a gazdaságnak szüksége van arra a pénzre, amit az alapok gyűjtenek össze. Oroszország, Kína és Szaúd-Arábia képviselői nem támogatják az amerikai elképzeléseket. Az orosz pénzügyminiszter, Alekszej Kudrin szerint megalapozatlan a félelem ezektől a pénzektől.

A témáról még a világ nagy befektetési házainak vezetői között sem alakult ki egyetértés. A Lehman Brothers vezérigazgatója, Richard Fuld szerint szükség lehet egy magatartáskódexre, amely az alapoknak szólna.

A JPMorgan vezetője, James Dimon nem kér a szigorításból. A Morgan Stanley becslései szerint 2015-re 12 ezer, 2022-re 28 ezer milliárd dollárosra nőhet az alapok eszközértéke, ez több mint az

USA gazdaságának a kétszerese.-->