BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bankszektor: a növekedés ára

A bankszektor 2007-ben újra jelentős fejlődést mutatott fel, a növekedésnek azonban ára van: az egyre feszítettebb finanszírozási szerkezet, amely a nemzetközi pénzpiaci helyzet tükrében komoly kockázatokat hordoz - állapítja meg a Nemzetközi Bankárképző Központ (NBK) elemzése.

A Magyar Bankszövetség online hírlevelében publikált elemzés szerint a növekedés fenntartásához szükséges forrásszükségletet a külföldi anyabankok eddig minden gond nélkül finanszírozták, ám a subprime-válság kapcsán egyrészt az anyabankok is újragondolhatják üzleti stratégáikat, másrészt a kialakult feszült nemzetközi likviditási helyzetben a csoporton belüli finanszírozás is okozhat gondot, vagyis jelentősen drágulhatnak a pénzpiaci források.

A bankszektorban kialakult devizatúlsúlyos finanszírozás eredményeképpen a növekedés tavaly szinte teljes mértékben devizaalapon folytatódott, aminek hosszú távú kockázatát az NBK szerint egyelőre nehezen lehet felmérni.

A nemzetközi és hazai makro- és pénzpiaci környezet alakulása komoly bizonytalansági tényező a következő évek teljesítményének felbecsülésében - állapítja meg az NBK elemzése.

A gazdaság növekedését támogathatja az EU-források minél hatékonyabb felhasználása, amihez a kkv-oldali finanszírozással a bankszektor is hozzájárulhat. Pozitív jelnek tekinthető az is, hogy a lassuló gazdasági növekedés ellenére tavaly a feldolgozóipar és a turizmus/vendéglátóipar teljesítménye kedvező volt.

A bankszektor mérlegfőösszege 2007-ben (nem auditált adatok szerint) az előző évi több mint 19 százalék után 16 százalékkal bővült, a növekedés mozgatórugója továbbra is a devizaalapú állományok bővülése volt, és a növekedést változatlanul a lakossági hitelpiac vezérelte. A bankszektor eszközeinek 46 százaléka 2007 végén már devizában denominált volt.

A lakossági piacon meghatározó húzóerőt jelentenek az úgynevezett fogyasztási hitelek. Ezeken belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek részben kezdik átvenni az áruhitelek és a személyi kölcsönök szerepét, s nem elképzelhetetlen az sem, hogy az egyszerűbb elbírálás miatt a lakáscélú hitelek jelentős részét is szabad felhasználású hitellel helyettesítik majd a fogyasztók - állapítja meg az NBK. A szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya tavaly 65 százalékkal bővült, a növekedés teljes mértékben devizaalapon következett be.

A lakossági devizahitelezés sokszor említett kockázatai a devizaárfolyamok és a devizahozamok alakulásának fényében még fenyegetőbbnek tűnnek - figyelmeztet az NBK. A hitelezés meghatározó devizaneme a svájci frank, de terjednek a jenalapú hitelek is a piacon. Míg a svájci frank éven belül 9 százalékot is gyengülhetett tavaly, addig a japán jen esetén ez az érték 17 százalék volt. Mindemellett a frankhozamok éves változékonysága, lejárattól függően, ötéves adatsor alapján 150-200 bázispont között mozog, a jen esetén pedig 900-1.500 bázispontos értéket mutat.

A növekedés az elemzés szerint mind az egész bankszektort, mind az egyes bankokat tekintve erősen kifeszített; az ügyfélhitelek és ügyfélbetétek aránya megközelíti a 160 százalékot, a mutató értéke szinte minden nagybank esetében romlott a múlt év folyamán.

A bankok az intenzív növekedést a bankközi piacról, illetve hitelfelvétellel és kötvények kibocsátásával finanszírozzák.

A vállalati és a lakossági betétek állománya tavaly egyaránt 7 százalékkal bővült, ami az elemzés szerint kedvező.

A befektetési alapok nettó eszközértéke a 2006. évi kiugró növekedés után tavaly is erőteljesen, 13 százalékkal emelkedett, ami a finanszírozás oldaláról azért lényeges, mert az alapok jelentős banki betétállománnyal rendelkeznek (2007 végén vagyonuk közel 40 százalékát tartották banki betétben, ami az előző évhez képest 19 százalékos növekedést jelent).

A szektor tavalyi eredményét elemezve az NBK megállapítja: szinte biztos, hogy az "aranykor" véget ért.

A bankszektor adózás előtti eredménye az előző évihez képest 10 százalékkal, 383 milliárd forintra csökkent. Ennek következtében a bankszektor tőkearányos és eszközarányos jövedelmezősége is mérséklődött, a ROE értéke 20,8-ról 15,6 százalékra, a ROA értéke 1,78-ról 1,49 százalékra. A jövedelmezőség romlása elsősorban az eszközökre vetített kamateredmény jelentős szűkülésének tulajdonítható.

A bankrendszer tőkeellátottsága jelenleg megfelelő, további jelentős bővülés csak pótlólagos tőkebevonással biztosítható az NBK elemzése szerint.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.