Sürgősen tisztázni kell az állam szerepét
A magyar gazdaságnak és az egész társadalomnak arra kell felkészülni, hogy hosszan elhúzódó, nehéz időszaknak nézünk elébe, igaz, még van esély a növekedés megindítására – fogalmazott Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Reformműhely című rendezvénysorozatának első tanácskozásán, amelynek témája a versenyképes állam volt. A magyar gazdaság tartós és dinamikus fejlődését immár évek óta az egyensúly felborulása és az ebből fakadó stabilizációs kényszer köti gúzsba – mutatott rá az ÁSZ vezetője, aki szerint a reformok és a költségvetési kiigazítás összekeveredése és egyidejűsége is hozzájárul ahhoz, hogy a változásokat többnyire ellenzi a felkészítetlen társadalom. Mára azonban nemcsak nincs konszenzus az átalakításokkal kapcsolatosan, hanem a reformok költségvetési mozgástere is jelentősen leszűkült a néhány hónappal ezelőttihez képest. A visszás helyzetet jól jelzi, hogy az exszocialista országok közül nálunk a legmagasabb az államháztartás belső és külső eladósodásának aránya, emellett az önkormányzatok és a lakosság is kiveszi részét a hitelek felvételéből.
Nehéz úgy versenyképes államot teremteni, hogy az aktív népesség több mint negyven százaléka nem része a hivatalos munkaerőpiacnak, és súlyos aggályokat vet fel, hogy a különböző mutatók nem igazolják vissza a munkahelyteremtésre fordított jelentős források eredményes hasznosulását – szögezte le az ÁSZ elnöke. Ugyanez a helyzet a gazdaság fejlesztésének kérdésében is – tette hozzá. Miközben az állami kiadásokból másfélszer annyit szánunk a gazdasági funkciók ellátására, mint az EU-s országok átlaga, a jelentős ráfordítások hatása alig-alig mutatkozik meg, sőt, még az elégedetlenek száma is nő. Ennek hátterében az húzódhat meg, hogy a költségvetési törvények anélkül irányoztak elő közel 1500 milliárd forintot a gazdaság fejlesztésére az utóbbi években, hogy meghatározták volna hazánk közép- és hosszú távú társadalmi-gazdasági fejlesztésének irányvonalait.
Elmarad a várakozástól a közösségi források felhasználása is: a kifizetések tavaly javarészt csak a 2004 és 2006 közötti időszakról áthúzódó projektek finanszírozásához kapcsolódtak. Az EU-s forrásoktól amúgy sem lehet várni a gazdaság dinamizálását, hiszen e pénzeknek csak hosszú távon lehet kedvező hatásuk, és a jövőbeni működtetés forrásfedezete is komoly kérdéssé válhat – tette hozzá Kovács Árpád.
Bár a magyar adószint az EU-hoz viszonyítva nem kirívó, a környező országokénál jóval magasabb, tehát nem kerülhető meg az elvonás mérséklése. A konvergenciapálya veszélyeztetése nélkül azonban az adók csökkentésére csak a költségvetési kiadások lefaragásával kerülhet sor, ám ez előtt komoly akadályok tornyosulnak, ahogy arról az utóbbi hetekben sok szó esik – vélekedett az ÁSZ vezetője, aki szerint növelni kell az egyes adónemek beszedésének hatékonyságát is. A lehetséges bevételeknek ugyanis csupán 50-60 százaléka folyik be az állam kasszájába. A helyes irány megtalálásához választ kell adni arra az égető kérdésre, hogy mi következik a stabilizáció után, vagyis közmegegyezést, közpolitikai alapot kell teremteni – zárta felszólalását Kovács Árpád.
Ez utóbbi meggyőződéshez kapcsolódott Stumpf István, a Századvég Alapítvány elnöke is, aki előadásában leszögezte: az állam szerepének tisztázása, az állami működés rendbetétele a legégetőbb feladat a versenyképesség javítása érdekében. A bajok forrását onnan eredeztette, hogy Magyarországon történelmi okokból túl nagyok az elvárások az állammal szemben, másfelől azonban erős szerepet kapott az állam visszaszorítására, sőt, leépítésére törekvő neoliberális szándék is. Ennek jegyében az utóbbi években a közigazgatás szétverése zajlik – tette hozzá Stumpf István, aki egyéb okok mellett erre vezette vissza a közösségi támogatások és a gazdaság fejlesztésére szánt források igen alacsony hasznosulási rátáját is.
Történelmi hátteret vázolt fel Sárközy Tamás jogászprofesszor is, aki szerint a magyar társadalom évszázadok óta a normasértésre szocializálódott, és ennek a mentalitásnak az átalakítása évtizedeket vesz igénybe. Ő is úgy vélekedett, hogy a kormányok hosszú évek óta adósak maradtak egy alapkoncepció kidolgozásával, erejüket ugyanis leköti a jó vagy rossz döntések kommunikálása. KR
