Csökkent a kamatmarzs

Tovább csökkent a hitelintézetek kamatmarzsa, májusban már csak 12,57 százalékpontnyi különbség volt az átlagos betéti és a hitelkamatok között – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból. Ennek egyik oka, hogy – a májusi alapkamat-emelés dacára – a hónap során mérséklődtek a háztartásoknak nyújtott forintalapú kölcsönök kamatai. A folyószámlahitelek kamata a hét éve vezetett statisztikában rekordnak számító áprilisi 22,66-ról 22,64 százalékra csökkent, de a fogyasztási hitelek is olcsóbbak lettek. A forintalapú fogyasztási kölcsönök kamata az ötödik hónapban 12 bázisponttal, 19,85, hitelköltség-mutatója 32 bázisponttal, 25,92 százalékra mérséklődött. Drágultak viszont a lakáskölcsönök. Forintalapon átlagosan 10,04 százalékos kamattal és 12,69 százalékos THM-mel lehetett lakásvásárlás céljából eladósodni.

A marzsmérséklődés másik oka, hogy úgy tűnik, a bankok elkezdték érvényesíteni a betétkondícióikban a sorozatos jegybanki kamatemeléseket. Ennek eredményeként az éven belüli lejáratú lekötött betétek kamatlába 15 bázisponttal, 7,28 százalékra, az egy és két év közötti futamidejűeké pedig csaknem 1,3 százalékponttal, 8,94 százalékra ugrott.

Az euróhitel- és euróbetét-kamatok közötti különbség is fogyott a hazai bankoknál. A háztartásoknál a kamatmarzs tavaly október óta a legalacsonyabb szintre, 4,49 százalékpontra mérséklődött májusban. A lakosság azonban a hitelintézetek látszólagos bőkezűségéből nem sokat profitált. A kamatmarzs csökkenését ugyanis főleg az euróalapú fogyasztási hitelek kamatának viszonylag nagy mértékű, 24 bázispontos mérséklődése okozta, ilyen kölcsönből azonban mindössze 0,8 milliárd forintnyit vettek föl a háztartások. Többeknek fájt, hogy az euróbetét-kamatok is lejjebb mentek három bázisponttal, 4,07 százalékra, a közös fizetőeszközből ugyanis a hónapban 180 milliárd forintnyit kötött le a lakosság.

A dráguló banki forrásköltségek a svájcifrank-alapú fogyasztási hitelek kamatában is kezdenek látszani. Az alpesi devizában felvett ilyen típusú kölcsönök kamata 23 bázisponttal, 7,23-ra, hitelköltség-mutatója 36 bázisponttal, 10,27 százalékra nőtt. A lakáscélú kölcsönöket az élesedő piaci verseny miatt úgy tűnik, egyelőre elkerülte a drasztikus drágulás: évesített kamatlábuk májusban mindössze két bázisponttal, 4,69-re emelkedett, hitelköltség-mutatójuk eközben az akcióknak köszönhetően 11 bázisponttal, 6,71 százalékra csökkent. A bankok igyekezete érthető: májusban mindössze 62,6 milliárd forintnyi frankalapú szabad felhasználású jelzálog- és 60,8 milliárdnyi lakáshitelt értékesítettek, vagyis 13 százalékkal kevesebb ilyen jelzálogkölcsönt helyeztek ki, mint áprilisban.

A frissen kihelyezett svájcifrank-alapú fogyasztásihitel-állomány is mérséklődött az áprilisi 15,4 milliárd forintról 15,2 milliárd forintra.

A teljes hitelállomány is csökkent májusban. Az ötödik hónapban 6260,6 milliárd forint volt a háztartások tartozása, 90,6 milliárddal kevesebb, mint egy hónappal korábban, ez részben annak köszönhető, hogy a forint csaknem hat százalékot erősödött a hónapban a frankhoz képest, és ez csökkentette a devizahitel-állományt. Mind a fogyasztási, mind a lakáshitel-állomány csökkent. A fogyasztási kölcsönök állománya az áprilisi 2695,8 milliárd forintról 2667,7 milliárdra mérséklődött, a lakáshitel-állomány 3316,3 milliárd forintról 3257 milliárdra apadt.

A lakosságnak azonban nemcsak az adóssága, de a megtakarítása is fogyott: a vizsgált időszakban csaknem százmillió forinttal, 6326,6 milliárd forintra csökkent a betétállomány. Ilyen kevés félretett pénzük utoljára decemberben volt a háztartásoknak.

Jó hír viszont, hogy a lekötött állomány nőtt valamelyest: 4653,4 milliárdról 4659,2 milliárd forintra. VG