Maradhat év végéig a 8,5 százalékos jegybanki alapkamat
A monetáris tanács legutóbbi kamatdöntő ülésén a tagok többsége - hatan -, az elemzőket és a piacot is meglepve a szinten tartásra szavazott, a kisebbségben maradt, 25 bázispontos emelésre voksolók között volt Simor András jegybankelnök is. Az MTI által megkérdezett elemzők szerint a jegybanki augusztusi inflációs jelentés befolyásolhatja ugyan a kamatpolitikát, de a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartották, hogy év végéig marad az alapkamat-szint, ami jövőre már csökkenhet.
Voltak elemzők, akik szerint a monetáris lazítás már az idén megkezdődhet. A Reuters júliusi felmérésében az első kamatcsökkentés várt időpontját tíz elemző 2009-re tette, kilenc szakember véleménye szerint azonban ez már idén megtörténik.
Ugyanakkor több elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb kamatvárakozásokat okozó tényezők változékonysága továbbra is kockázatokat hordoz. Az elemzői konszenzus szerint 2009-ben 100-125 bázispontos kamatcsökkentésre kerülhet sor.
Simor András, a legutóbbi kamatdöntő ülést követően azt mondta, hogy a forint erősödése időnként gyorsabb, mint amit a fundamentumok indokolnak. Úgy vélte, hogy a jegybanki alapkamat nem túl magas, és megerősítette, hogy továbbra is szigorú monetáris kondíciókat kívánnak fenntartani.
Elmondta azt is, hogy az utóbbi időszakban a magyar gazdaság sebezhetősége csökkent, mérséklődött a külső finanszírozási igény és ez erősíti a magyar gazdaság iránti bizalmat. Bár a piacot meglepte, hogy legutóbb elmaradt a monetáris szigorítás, a bejelentést követően a forint nem gyengült az euróhoz képest, sőt azóta tovább, a 230-as szint alá erősödött az árfolyam.
