Nem engednek a hétvégéből

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) álláspontja szerint sem a hazai kiskereskedelem, sem a magyar fogyasztó nem tart igényt arra, hogy az Országgyűlésben és a sajtóban időről időre felbukkanó vasárnapi nyitva tartás megszüntetéséről szóló kérdések napirendre kerüljenek. A VOSZ úgy véli, hogy a parlamentben és a sajtóban a témáról újra és újra előkerülő viták és kérdések kizárólag politikai indíttatásúak, miközben szerinte a kérdéskör merőben szakmai jellegű.

A VOSZ – a szakmaiságot szem előtt tartva – a hét utolsó napján történő nyitva tartás mellett foglal állást, csakúgy, mint a nemzetközi láncok és a magyar tulajdonban levő kis- és közepes vállalkozások zöme, hiszen a vásárlói szokásoknak köszönhetően a kiskereskedelmi üzletek akkor is képesek nagy forgalmat, ezáltal jelentős nyereséget elérni. A jelenlegi nyitvatartási rendszer sok embernek biztosít munkát, az államnak pedig számottevő többlet-járulék- és -adóbevételt jelent. A tervezett korlátozás a helyi adók fizetésére, illetve nagyságára is kedvezőtlen hatást gyakorolna.

A VOSZ felhívja mindenki figyelmét arra, hogy akik a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésére törekednek, azok a kereskedelmi alkalmazottak ellen dolgoznak, semmibe véve a fogyasztók szabad választási jogát. Rá akarnak erőszakolni a többségre egy a kisebbség által propagált igényt.

Az érintettek álláspontja meggyőző, és számos szakmai érven alapul. Vasárnaponként (egész évre vetítve) nem csekély, 400 milliárd forint forgalom keletkezik a kiskereskedelemben. Ez a hétköznapok forgalmának 30, a hetinek pedig 5-6 százaléka, és ez nem elhanyagolható. Az üzleti megfontolásokon túl a vasárnapi nyitva tartásnak komoly társadalmi pozitívumai is vannak. A bolti struktúra és a vásárlási szokások megváltoztak: az emberek többnyire sokáig dolgoznak, és már csak a hétvégén van lehetőségük bevásárolni. Ha vasárnap zárva tartanának az üzletek, akkor a családi beszerzést este kellene elintézni, és ez sok ember számára megoldhatatlan. Az üzletközpontok a hétvégén nemcsak kényelmes bevásárlási lehetőséget nyújtanak, de szabadidő-eltöltési javaslatokkal is szolgálnak, programokat (mozi, étkezés, tematikus kiállítások, gyerekrendezvények) ajánlanak, végső soron életstílust kínálnak.

Felmerül az a kérdés is: érett-e a kiskereskedelem arra, hogy a vasárnapi forgalmat átterelje péntekre és szombatra? A VOSZ úgy értékeli, a magyar kiskereskedelem erre sem infrastrukturálisan, sem munkaerőszempontból nem alkalmas. Számításaik szerint – kedvezőtlen esetben – az alkalmazottak 5-10 százalékát kellene elbocsátani, miközben irreálisan nagy infrastrukturális beruházást kellene végrehajtani ahhoz, hogy a péntekre és szombatra terelődő forgalmat zökkenőmentesen tudják lebonyolítani. A fejlesztések egy részét a fogyasztó fizetné meg, és ez továbbgyűrűző áremelkedést okozna.

A Kisosznak a vasárnapi boltbezárással kapcsolatos tavalyi – szakszervezeti kezdeményezésre készített – kérdőíves felmérése szerint a kis- és közepes vállalkozások 90 százaléka értékeli úgy, hogy a vasárnapi nyitva tartás (bármilyen) korlátozása a vállalkozási szabadság megsértését jelentené a kiskereskedelmi piacon. A Medián-Omnibusz keretében a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által ugyancsak tavaly készített felmérésből pedig kiderül, hogy a fogyasztók 58 százaléka szintén nem ért egyet a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésével.

A VOSZ szerint ez nem véletlen. A vasárnapi vásárlásnak komoly hagyományai vannak kultúránkban (vasárnap = vásárnap = piacnap), másfelől valós megoldást kínál a hét közben dolgozó ember által támasztott igényekre, alkalmazkodik a lakosság megváltozott életstílusához, meghagyva az egyén számára is fontos szabad választás lehetőségét. „Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a hétvégi nyitva tartás eltörlése kedvezőtlen hatással lenne a gazdaságunk számára egyre fontosabb turizmusra is” – hívja fel a figyelmet a VOSZ.

Ez a vélemény elsősorban a bevásárlási szokásokkal függ össze, márpedig az emberek 83 százaléka szokott, legalábbis alkalmanként, vásárolni, valamit vasárnap is, sőt egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitva tartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással.

Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány, igaz, csaknem minden tizedik (8 százalék) válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást.

Az „elvi” állásfoglalás elsősorban a szokásokhoz igazodik. A különféle társadalmi-demográfiai tényezők közül csupán a vallásossággal és a családnagysággal van összefüggés.

Minél nagyobb a család, illetve minél inkább szekularizált (pontosabban, ha minél kevésbé kötődik az egyházi szertartásossághoz), annál kisebb a korlátozással egyetértők aránya.

A vasárnapi vásárlás szokásának háttere lényegesen összetettebb – állapítják meg a felmérés készítői.

Ebben önmagában véve (a más tényezőkkel való öszszefüggésektől eltekintve) is szerepet játszik az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely, a vallásosság és az, hogy van-e gyerek a családban.

Ez a vélemény elsősorban a bevásárlási szokásokkal függ össze, márpedig az emberek 83 százaléka szokott, legalábbis alkalmanként, vásárolni, valamit vasárnap is, sőt egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.

Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitva tartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással.

Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány, igaz, csaknem minden tizedik (8 százalék) válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást.

Az „elvi” állásfoglalás elsősorban a szokásokhoz igazodik. A különféle társadalmi-demográfiai tényezők közül csupán a vallásossággal és a családnagysággal van összefüggés.

Minél nagyobb a család, illetve minél inkább szekularizált (pontosabban, ha minél kevésbé kötődik az egyházi szertartásossághoz), annál kisebb a korlátozással egyetértők aránya.

A vasárnapi vásárlás szokásának háttere lényegesen összetettebb – állapítják meg a felmérés készítői.

Ebben önmagában véve (a más tényezőkkel való öszszefüggésektől eltekintve) is szerepet játszik az életkor, az iskolai végzettség, a lakóhely, a vallásosság és az, hogy van-e gyerek a családban.-->