A múlt héten a Figyelő című hetilap közölt írást arról, hogy a legnagyobb tőzsdei kibocsátók és magyar brókercégek megkezdték egy új budapesti alapításának szervezését. A szervezők között a Molt, az OTP-t, a Concorde Értékpapír Zrt.-t és a Cashline Értékpapír Zrt.-t említi a cikk. Ugyanakkor közülük senki sem nyilatkozott.
A Concorde a "találgatásokra" reagálva közölte: a társaság a Budapesti Értéktőzsde egyik meghatározó kisebbségi részvényeseként (4,17 százalék a részesedése) és az egyik legnagyobb forgalmú szolgáltatójaként a BÉT fejlődésében és felértékelődésében érdekelt. Ugyanakkor az elmúlt négy évben, amióta a tőzsde többségi tulajdona egy osztrák konzorcium kezében van, erre semmi ráhatása nincs, és pillanatnyi információi szerint a jövőben még ennyi sem lesz.
A Concorde ennek megfelelően minden olyan opciót megvizsgál, amely a potenciális veszteségeket minimalizálja, és az esetleges üzleti lehetőségek kiaknázását segíti, de nem ért egyet egy egyébként is kis piac likviditását tovább osztó alternatív tőzsde létrehozásával.
Ha a BÉT többségi tulajdonosa nem garantálja a részvények piaci értéken történő transzparens forgalmazhatóságát, illetve ha a tőzsde stratégiája nem biztosítja részvényesi és szolgáltatói pozíciója biztonságát, kénytelen lesz ezt a forgatókönyvet is megvizsgálni, és ennek keretében eleget tesz minden olyan meghívásnak, amelynek célja a jelenlegi helyzet és a további lehetőségek komoly elemzése, illetve alternatívák felvázolása - olvasható a Concorde közleményében.
Az alternatív tőzsde ötlete már korábban is fölmerült, azután, hogy a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) ez évi közgyűlése előtt föllángoltak az osztrák tulajdonosi konzorcium és a kisebbségi tulajdonosok közötti ellentétek, majd a Wiener Börse az UniCredit 25,2 százalékos pakettjének megvásárlásával 37,7 százalékra növelte részesedését a BÉT-ben. Ez vezetett Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök lemondásához.
A BÉT kisebbségi tulajdonosai - köztük a Mol és az OTP - azt szeretnék elérni, hogy nagyobb beleszólást kapjanak a tulajdonosi döntésekbe, részt vehessenek a BÉT hosszú távú stratégiájának alakításában, és végső soron enyhüljön az osztrák befolyástól való függés.
Ezek a remények azonban szertefoszlóban vannak azután, hogy a bécsi tőzsde kilátásba helyezte további részesedések vásárlását, amelyek révén tulajdona akár 50 százalék fölé is nőhet.
A március 31-i közgyűlést követően még fölmerült, hogy a BÉT kerekasztal tárgyalást kezdeményez a főtulajdonosok, valamint a Mol és az OTP képviselői között, erre azonban nem kerül sor.
Szalay-Berzeviczy Attila június 16-án mondott le, döntését azzal indokolta, hogy a BÉT megváltozott tulajdonosi szerkezete új helyzetet teremt az intézmény életében, és mindez olyan vezetőt igényel, aki képes maradéktalanul megfelelni az átalakult osztrák többségi tulajdonosi kör elvárásainak.
A BÉT-nek továbbra is magyar menedzsmentje van, a lemondott tőzsdeelnök helyébe egyelőre nem választottak új elnököt, az igazgatóságot Cselovszki Róbert vezeti alelnöki minőségében.
