Ősszel harc lesz a fizetések miatt

Újabb három évre szóló bérmegállapodást nem kötnek majd a munkaadók, ez szinte már most kimondható a reakcióik alapján. A kormány, illetve a szakszervezetek hiába javasolnák az újabb hosszabb távú együttműködést, a munkaadók szerint túlságosan kiszámíthatatlan a gazdasági környezet. Az előző – 2005 végén kötött – egyeztetésnél hiába állapodtak meg a felek, hogy változások esetén felülvizsgálják a kontraktus tartalmát, az országos munkaadói szövetségek képviselői csalódtak, hiába kérték ugyanis tavaly és tavalyelőtt is a kontrollt, a munkavállalói oldal elzárkózott az újratárgyalás elől, így végre kellett hajtaniuk a kötelező emeléseket.

Bérstop. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) azzal érvel, hogy az idén eddig elért 2,2 és az MNB által a jövő évre prognosztizált 2,6 százalékos gazdasági növekedés nem olyan mértékű, hogy az komolyabb bérfejlesztések alapjául szolgálhatna. A szövetség akkor is elzárkózik az érdemi bérnöveléstől, ha az adó- és járuléktörvények módosítása nem eredményezi a vállalkozói terhek érdemi csökkenését, így például a különadó megszüntetését, a társadalombiztosítási járulékok szignifikáns mérséklődését, a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlését – hangsúlyozta Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. Hozzátette: nem tartják kizártnak, hogy a 2009-es évre átmenetileg befagyasztják a minimálbért, és megszűnik a garantált bérminimum intézménye. „Az érdekegyeztetés alatt fel kell vetni a minimális bér adóztatásának a lehetőségét, és mérlegelni kell: szükség van-e a jövőben a legkisebb havi munkabér egységesen kötelező jellegű érvényesítésére” – emelte ki. Komoróczki István, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) a főtitkára is emlékeztetett rá, hogy már egy februári informális OÉT-találkozón is jelezték a munkaadók: egyelőre nem tudnak elképzelni további hosszabb időre szóló béralkut. „Egy új együttműködés csak akkor jöhet majd létre, ha a gazdaság folyamatait jobban lekövethető, lényegesen rugalmas rendszerben tudjuk kezelni” – hangsúlyozta.
Ennek ellenére Pataky Péter optimista. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke lapunknak kiemelte: „Szilárd meggyőződésem, hogy szükség van a többéves megállapodásra, létrejöhet egy újabb kontraktus a minimálbérről és a garantált bérminimumról is, feltéve, ha hiteles, elfogadható kormányzati program, valamint több évre tervezhető adó- és járulékszabályozás születik.” A szakszervezeti vezető egyelőre nem fogalmazott meg konkrét béremelési igényt, jelezve, hogy nem a növelés mértéke, hanem a minimálbér nettó tartalma érdekli, így a szakszervezeti követés is az adókoncepció ismerete után konkretizálható.

Keresetajánlás. Tavaly szeptember végén adta át a szociális partnereknek a kormány a gazdasági prognózist és ehhez kapcsolódóan az idei évre vonatkozó bérajánlását. A kabinet a bruttó keresetek átlagosan 4,5 százalékos növelését javasolta 2008-ra a versenyszférának; a kormány ekkor 2,8 százalékos GDP-növekedéssel számolt, emellett éves átlagban a fogyasztói árszínvonal 4,5 százalékos emelkedését prognosztizálta. Az alkufolyamat során a kabinet és a munkaadók által ajánlott 4,5 százalék 5–7,5-re emelkedett; a féléves tényadatok az OÉT-megállapodásban rögzített mérték felső értékét (7,5 százalék) is meghaladják, miközben a gazdaság teljesítménye – szintén az MNB várakozása alapján – éves szinten mindössze 2,5 százalékkal növekszik. A munkaadói oldal biztos, hogy keményen harcol majd az alacsony keresetajánlásért, a szakszervezetek pedig azért, hogy minél feljebb srófolják azt. Az elmúlt két évben többször is felvetődött a hosszú viták alatt, hogy meghiúsul a bérajánlás megfogalmazása, végül azonban mindig sikerült megegyezniük a feleknek. Lapunk úgy tudja, az idén is szeptember utolsó hetében adja közzé a kormány az OÉT-tagoknak a 2009-re szóló prognózist és a keresetajánlás mértékét. Dávid Ferenc és Komoróczki István lapunknak jelezte: ennek, illetve az adóváltozásoknak a függvényében alakítja ki a munkaadói oldal az álláspontját.

Rosszabb helyzet. Bár a kelet-európai bérek kezdenek felzárkózni a nyugat-európaiakhoz, az öreg kontinens sok lakójának esett tavaly a reáljövedelme, azaz a fizetésének az értéke. A munkaerő-piaci viszonyok elemzésére szakosodott, dublini székhelyű Eurofound által közzétett legfrissebb jelentés alapján átlagosan 2,3 százalékkal nőtt az unióban a reálkereset, ám óriási a szórás az egyes tagállamok között, olyannyira, hogy közülük tizenkettőben csökkent a fizetések vásárlóereje.
Ha a hazai helyzetet nézzük, az idei első öt hónapban szinte észrevehetetlenül kis mértékben nőttek a hazai reálbérek: a január–májusi reálkereset – 6,9 százalékos infláció mellett – 0,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A bruttó átlagkeresetek 7,9, a nettó bérek 7,2 százalékkal haladták meg az egy esztendővel korábbit. A költségvetési szférában dolgozók bére 4, a versenyszférában tevékenykedőké pedig 10,2 százalékkal nőtt az első öt hónapban. A teljes munkaidőben dolgozók átlagosan bruttó 195 700 forintot (a vállalkozásoknál 188 100, a költségvetési szervezeteknél 218 100 forintot) vihettek haza. A reálkeresetekkel szemben a minimálbérek az Európai Unió összes országában emelkedtek tavaly 2006-hoz képest. Az igazsághoz hozzátartozik azonban, hogy az Eurofound által megvizsgált 28 ország – az EU tagjai plusz Norvégia – közül csak húszban létezik törvényileg előírt, minden foglalkoztatottra érvényes minimálbér (Németországban például csak ágazati minimálbérek léteznek bizonyos szektorokban).

Szomszédok. Ha a jövőképet nézzük, az már bizonyos, hogy a szomszédainknál emelkednek a legkisebb keresetek. A bérdinamika vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a környező országok gazdasága dinamikusan fejődik, míg hazánké szerény mértékben bővül. A román szakszervezetek, a munkaadói szövetségek, valamint a kormány megállapodást írtak alá a nyáron, hogy a bruttó minimálbér öszszegét már ez év októberétől 540 lejre (jelenlegi árfolyamon 35 ezer forint), 2009. január elsejétől pedig 600 lejre emelik. Az egyezség alapján 2014-ig a minimálbérnek minden évben el kell érnie az átlagbér 50 százalékát. A szlovák kormány is emelne; a mostani 8100 koronáról (62 770 forintról) 9000-re (69 710 forintra) növelné a minimálbért a kinti munkaügyi és szociális minisztérium – ez még a szakszervezeti követelésnél is magasabb, ők ugyanis korábban 8900 koronás minimálbért javasoltak. A cégek képviselői mindezt sokallják. A lengyeleknél várhatóan 13 százalékkal emelkedik a minimálbér összege 2009-től.