Felelőtlen kockázatvállalás - Szétfoszlott a bankok közötti bizalom a válság miatt

A felügyeleti tevékenységet a főtitkár szerint sokkal nemzetközibbé kellene tenni és a felügyeleti kultúrákat közelebb kellene hozni egymáshoz. Jelentősek az eltérések abban, hogy ki, milyen módszerekkel felügyel, ez is hozzájárul ahhoz, hogy a felügyelés nem kellően hatékony. A nemzetközi normák többé-kevésbé azonosak, de az EU és az Egyesült Államok gyakorlata között lényeges különbségek vannak - mondta Nyers Rezső. A főtitkár szerint a magyar hitelezési gyakorlat alapvetően különbözik az amerikaitól és az angoltól.



Míg náluk a hitel értéke 10-20 százalékkal meghaladhatja a lakásét, Magyarországon a hitel/fedezet arány jellemzően 70 százalék. Erre vonatkozóan évek óta érvényben van egy ajánlás, amit a bankok betartanak, a fogyasztók pedig bírálnak. Most bebizonyosodott, hogy az óvatosság mindig indokolt, akkor is, amikor látszólag minden rendben van - tette hozzá. További eltérés, hogy az Európai Unióban a szabályozás eddig is törekedett arra, hogy ugyanazon kockázatokra ugyanazon szabályok vonatkozzanak, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a befektetési bankokra vonatkozó szabályok sokkal megengedőbbek voltak. Európában elképzelhetetlenek olyan tőkeáttételek, mint a csődbe ment amerikai befektetési bankoknál tapasztalható volt - jelentette ki. Magyarországon óvatosságra intett az is, hogy friss tapasztalatok vannak a bankválság keletkezéséről és menedzseléséről - tette hozzá.

A pénzügyi válság közvetlen hatása a magyar gazdaságra és bankrendszerre a bankszövetség főtitkára szerint elenyésző. Magyarország azonban ezer szállal kapcsolódik a világgazdasághoz, így, ha annak növekedése a súlyos pénzügyi zavarok miatt lelassul, piacaink miatt mi is azonnal megérezzük. A főtitkár rámutatott: a magyar pénzügyi szektor forrásainak jelentős része külföldről, a bankközi piacról származik. A külföldi szerepvállalás elengedhetetlen a fedezeti műveletek végrehajtásához is.

A válság következtében azonban a bankok közötti bizalom szétfoszlott, a piac likviditása a súlyos veszteségek következtében rendkívül beszűkült. Nyers Rezső szerint ennek már komoly következményei vannak: a bankok nehezebben és drágábban jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges pénzügyi forrásokhoz.

Ez az utóbbi egy-másfél évben már tapasztalható volt, a forrásköltség 1,5 százalékponttal növekedett, s további emelkedés sem zárható ki - mondta. Úgy vélekedett, hogy a költségnövekedés egy részét a rendkívül erős verseny miatt nem hárítják tovább ügyfeleikre a bankok, de a hitelek drágulnak és a forrásszűke miatt szigorodnak a feltételek.

Az utóbbi abban mutatkozhat meg, hogy a bankok alaposabban megvizsgálják az ügyfelek hitelképességét, jobban megkövetelik a fedezetet vagy az eddiginél rövidebb futamidőre hiteleznek. A főtitkár szerint nehezebb és lassúbb lesz a csökkenő kamatpályára való rátérés. Ha a jegybank csökkenti is az alapkamatot, a bankoknak nehéz lesz követniük, mert a banki kamatokat meghatározó pénzpiaci kamatok nem fognak olyan mértékben süllyedni, ahogy a jegybank az alapkamatot az inflációra tekintettel mérsékelni fogja.

Elképzelhető azonban, hogy a pénzügyi válság miatt az infláció csökkentése is nehezebb lesz, és hogy a turbulenciának a növekedésre is hatása lesz, mert a bankrendszer nem tud annyi hitelt kihelyezni, amennyivel számolt - jelentette ki. A bankszövetség főtitkára arra számít, hogy a bankszektor mérlegfőösszegének és hiteleinek növekedési üteme az idén alacsonyabb lesz a tavalyinál, az is elképzelhető, hogy reálnövekedés nem is lesz. A bankok jövedelmezősége "a tavalyihoz képest talán nem is jelentéktelen mértékben" az idén tovább csökken - mondta Nyers Rezső.