Ha bankok hiteleznek, a kölcsönadott pénzt elő kell teremteniük valahonnan. A forrás lehet saját betét, vagyis az ügyfelek pénze, lehet értékpapír-kibocsátás, amikor a bank részvényt vagy kötvényt bocsát ki, és azt eladja a piacon, vagy lehet más bank. Magyarországon a devizahitelezés elmúlt pár évben tapasztalt felfutásával az utóbbi forrás vált jellemzővé. A magyar bankok külföldi társaiktól, a nemzetközi bankközi piacon jutnak hozzá azokhoz a forrásokhoz, amelyeket aztán kihelyeznek lakossági, illetve vállalati ügyfeleikhez.
És éppen ebben rejlik a kockázat az adósok számára: ha a bankközi piacon megugranak a kamatok, akkor ez előbb-utóbb az ügyfelek havi törlesztőrészleteiben is meglátszik. És jelenleg pontosan ez történik: a bedőlő bankok, a piaci zuhanás, a gazdasági visszaesés réme bizonytalanságot keltett a piacokon; a bankok csak magas kamatok mellett hajlandóak egymásnak kölcsönt adni. A kamatok száguldását jelzi, hogy a svájci frankért most már 3,25 százalékot kell a bankoknak egy évre egymásnak fizetniük, az év elején pedig még csak 2,8 százalék volt a költsége. Kétéves időtávon még drámaibb az emelkedés: 2007 elején 2,4, 2006 októberében pedig 2,1 százalék volt ez az érték.
Nem véletlen, hogy a devizaalapú lakossági hitelek kamata is drasztikusan emelkedett az elmúlt két évben Magyarországon. A jegybank statisztikái szerint 2006 októbere óta a svájcifrank-alapú, szabad felhasználású jelzáloghitelek teljeshiteldíj-mutatója 0,7, a lakáshiteleké pedig 1,2 százalékponttal nőtt. Ez a havi törlesztőrészletben tízmillió forintos hitel esetén futamidőtől függően akár 5-10 ezer forintos emelkedést is okozhatott (amit a forint erősödése azonban eddig jó eséllyel ellentételezett). A trend megfordulására ráadásul a következő egy-két évben, amíg túl nem jut a világ a válság utóhatásain, egészen biztosan nincs esély.
Kérdés az is, mi lesz a forinttal. A nemzeti valuta nyár közepi csúcsa óta hét százalékkal gyengült az euróval, tízzel a svájci frankkal, húsz százalékkal pedig a japán jennel szemben, amit még a kamatemelkedésnél is jobban megéreznek a hitelesek. És nincs arra garancia, hogy a trend megtörik, sőt egyes vélemények szerint további drámai leértékelődés sem elképzelhetetlen. Az elemzői prognózisok mindenesetre 245 és 255 között ingadoznak, ami az euró ez év végi forintárfolyamát illeti.
