Vették magukat a cégek
Őrült tempóban kezdték felvásárolni saját részvényeiket a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) forgó cégek az októberi tőzsdepánik időszakában. Közülük is élenjárt az OTP Bank, amely a hónap elején még csak mintegy 2,5 millió saját részvénnyel rendelkezett (a csoporttagoknál ezenfelül valamivel több mint 2 millió részvényt tartott), azóta azonban csaknem 17 millió darabra növelte saját részvényeinek számát. A bank akkor kezdte intenzíven vásárolni magát, amikor árfolyama 5 ezer forint alá süllyedt, és az is előfordult, hogy egyetlen napon 6 millió darab papírt is vett.
„Több oka is lehetett a cégek sajátrészvény-vásárlásainak” – mondta lapunknak Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank részvényelemzője. Számosan gondolhatták például, hogy a sokéves mélypontra süllyedő árszinteken már saját maguk is nagyon jó befektetések lehetnek. Az OTP-t például a spekulánsok olyan mélyre rántották, hogy a bank tőzsdei értéke végül a könyv szerinti értéke alá süllyedt: a tavalyi egy részvényre jutó saját tőkéje ugyanis az OTP-nek 3400 forint körül volt. Herczenik szerint a befektetési szempontok mellett a cégek a részvényárfolyam további esésének megakadályozására is használhatják a sajátrészvény-vásárlást. Ha ugyanis vevőként lépnek föl az eladói nyomással szemben, stabilizálhatják az árfolyamot. Emellett az ilyen tranzakciók kommunikációs értéke sem mellékes: ha ugyanis a piac azt látja, hogy egy társaság bízik saját magában, és fellép a shortolók ellen, az elrettentheti a részvény esésére spekulálókat. Az OTP-ben egyébként nemcsak a cég, hanem annak vezetői is bíztak. Utassy László igazgatósági tag például naponta tízezerszámra vásárolta az OTP-részvényeket.
A másik három vezető tőzsdei részvénytársaság, a Mol, a Magyar Telekom és a Richter árfolyama is a padlóra került az elmúlt hetekben, ám közülük egyedül csak a Richter fogott sajátrészvény-vásárlásba. A gyógyszergyár azonban a mintegy 50 milliárd forintért bevásárló OTP-hez képest jelképes összeget fordított erre a célra: kevesebb mint 20 ezer részvényt vett nagyjából félmilliárd forintért. A Magyar Telekomnál a cég maga nem, de vezetői közül Christopher Mattheisen elnök-vezérigazgató és három helyettese, Maradi István, Somorjai Éva és Simó György is vásárolt a 600 forint körül forgó távközlési papírból.
Ez azonban jóval kisebb visszhangot keltett, mint Csányi Sándor OTP-s elnök-vezérigazgató és Mol-igazgatótanácsi tag Mol-részvény-eladásai. Csányi kétszer is megvált a hónap során egy nagyobb olajipari pakettől, és mivel az első alkalommal eladásával kisebbfajta pánikot váltott ki a piacon, a második esetnél már indokolta is a döntését. Hangsúlyozta, hogy bizalma az olajipari társaságban töretlen, az átváltoztatható kötvényprogram keretében azonban a Mol-kötvényekre bankhitelt vett fel, amelynek törlesztéséhez szüksége volt a Mol-részvények értékesítéséből keletkező bevételre.
A sajátrészvény-vásárlások terén az OTP példáját sok kisebb tőzsdei cég is követte. Az FHB októberben mintegy egymillió darabbal növelte állományát. A Fotex szintén alaposan bevásárolt saját magából: 2,2 millió részvényt vett októberben több mint 700 millió forintért. Az Állami Nyomda több mint 50 milliót, a Rába pedig közzétételei szerint mintegy 100 milliót fordított hasonló célokra. VG
